Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti Hann Endre jogait az Elkxrtuk

Az Alkotmánybíróság elutasította Hann Endre panaszát az Elk*rtuk című film kapcsán, megállapítva, hogy a bíróságok helyesen értékelték az ügy alapjogi vonatkozásait – írja a HVG.

A testület szerint nem sérült a Medián közvéleménykutató vezetőjének emberi méltósághoz való joga, mivel a film művészi alkotásként a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik, és a felperes személyiségi jogi védelmének határai hasonlóan ítélhetők meg, mint a közhatalmat gyakorlóké.

Hann Endre azért követelt bocsánatkérést és sérelemdíjat, mert a Megafilmnél, Kálomista Gábor és Helmeczy Dorottya producerek közreműködésével, Keith English rendezésében készült film azt sugallta, hogy ő 2006-ban tudatosan hamis közvélemény-kutatási adatokat közölt az MSZP–SZDSZ koalíció javára. A film szerint részt vett politikai döntések meghozatalában, például a rendőrségi fellépés irányításában október 23-án. A film elején a „Megtörtént események alapján” felirat jelent meg, és egy közlemény utalt arra, hogy az Endre nevű szereplő cselekedeteinek alapjául Hann valós cselekedetei szolgáltak.

Első fokon részben Hann Endrének kedvezett az ítélet, ám másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán veszített. A másodfokú bíróság szerint az átlagos néző tisztában van azzal, hogy fikciót lát, a film pedig a véleménynyilvánítás eszköze. Emellett mivel Hann Endre közéleti szereplőnek minősül, személyiségi jogainak védelme a politikusokéhoz hasonlóan korlátozottabb.

A Kúria megerősítette az ítélőtábla döntését, kimondva, hogy a sérelmezett tartalom műalkotás révén valósult meg, így része a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságának. A Kúria szerint a Hann Endre által kifogásolt jelenetek nem sértették védett magánszféráját, a film előtti közlemény célja pedig kizárólag a szereplők valós személyekkel való azonosíthatóságának biztosítása volt.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa megállapította: a Kúria az emberi méltósághoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága közötti viszonyt megfelelően értékelte, így nem sértette meg az Alaptörvényt. A testület szerint a felperes személyiségi jogi védelme hivatásánál fogva a közhatalmat gyakorlókéhoz hasonlóan ítélhető meg, ezért Hann Endre panaszát elutasították.

A testület hangsúlyozta, hogy vizsgálata kizárólag arra terjedt ki, a bíróságok felismerték-e az ügy alapjogi vonatkozásait, és helyesen alkalmazták-e az alkotmányos jogértelmezést. Nem vizsgálhatták, hogy a bírósági döntések az egyedüli helytálló megoldást jelentik-e, vagy hogy a bizonyítékok mérlegelése és értékelése helyes volt-e.

Hann Endre a HVG-nek nyilatkozva közölte: a magyarországi jogorvoslati lehetőségek kimerültek, így most megnyílt az út a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, ahol folytatni kívánja az ügyet.