Kevesebb lett a korai iskolaelhagyó
2024-ben húsz éve nem látott alacsony szintre, 10,3 százalékra csökkent Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya a fiatalok körében – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
Korai iskolaelhagyónak azokat a 18–24 éves korosztályba tartozókat tekintik, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és az adatfelvételt megelőző négy hét folyamán semmilyen képzésben nem vettek részt.
A középfokú végzettség nélkül távozók aránya 2023-ban még 11,6 százalék volt, a 2024-es csökkenés tehát 1,3 százalékpontos javulást jelent, ami kiemelkedő változásnak számít. A korai iskolaelhagyók aránya 2004-ben, az EU-csatlakozást követően még 12,6 százalék volt, majd 2010-re 10,8 százalékra csökkent. Ezután 2017-re ismét növekedett 12,5 százalékra, és 2023-ig lényegében stagnált. A KSH korábban az arány romlását azzal indokolta, hogy
a 2012-es törvénymódosítás nyomán 18-ról 16 évre csökkent a tankötelezettség, így többen kerültek ki végzettség nélkül az oktatási rendszerből.
A legfrissebb jelentés nem részletezi, pontosan mi áll a hirtelen csökkenés hátterében, de a KSH kommunikációs főosztálya a Népszava kérdésére azt közölte: a csökkenéshez hozzájárult az iskolarendszerű és azon kívüli oktatásban résztvevő fiatal felnőttek számának növekedése. A szakképző iskolákban például 2023 és 2024 között 85,5 ezerről 97,2 ezerre nőtt a tanulók száma, amit az is elősegíthetett, hogy a második szakképzés immár ingyenes.
A statisztikákból az is kiderül, hogy az oktatási rendszert végzettség nélkül elhagyók közül egyre többen térnek vissza tanulni. A szakképző intézményekben a nappali oktatásban részt vevő – jellemzően tanköteles – diákok száma 59,6 ezerről 56,2 ezerre csökkent ugyan, de a nem nappali rendszerben tanuló, 18 év feletti fiatalok száma jelentősen nőtt: 25,9 ezerről 41 ezerre.
Az Európai Unió célja, hogy 2030-ra minden tagállamban 9 százalék alá csökkenjen a korai iskolaelhagyás. A Belügyminisztérium szerint a hazai adatok javulása mögött az is áll, hogy egyre több roma fiatal szerez szakképesítést. A tárca tájékoztatása szerint 2011 és 2022 között megduplázódott azoknak a romáknak az aránya, akik érettségivel rendelkeznek, és körülbelül 30 százalékkal nőtt a szakképesítéssel rendelkezők száma is.
„Ennek hátterében az áll, hogy valós igényekre figyelve épülnek egymásra azok a programok, amelyek valódi segítséget, kiutat jelentenek: a Biztos Kezdet Gyerekházak, a Tanodák, az ösztöndíj programok. A tanodák rendszeresen 5400 tanulót, a Biztos Kezdet Gyerekházak 2400 gyermeket érnek el szolgáltatásaikkal, az Útravaló Ösztöndíjprogramok pedig évente 10 ezer tanuló fejlődését segítik” – közölte a minisztérium.