„2025-től kezdve gyakorlatilag az összes hazai egyetemen hirtelen és jelentősen csökkentik az állami finanszírozású felsőoktatási helyek számát. A magyar kormány – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is” – írja az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) közleményében.
Szerintük az „alulfinanszírozott, marginalizált magyar oktatási és tudományos szférát csapja arcul a kudarcos hazai oktatás- és tudománypolitika legújabb átgondolatlan, szakmaiatlan intézkedése”. Mint fogalmaznak, lényegében az összes olyan egyetem, amelynek végzősei a magyar tudomány és a magyar tudományos intézmények sikereihez, a technikai innovációhoz járulhatnának hozzá, hallgatói létszámcsökkenést szenved el 2025-től.
Az ADF egy táblázatot is megosztott a legfontosabb hazai egyetemek és az általuk tervezett, az állami finanszírozású felsőoktatási helyek csökkenésének mértékéről a 2024-es évek adataihoz viszonyítva. Eszerint a Szegedi Tudományegyetemen 8 százalékkal kevesebb hallgatót vesznek majd fel idén támogatott képzésekre. Ez nem kiugró érték, a debreceni és a pécsi egyetetemeken, valamint a Budapesti Műszaki Egyetemen is hasonló visszaesésről van szó.
10 százalékot meghaladó államilag finanszírozott képzési hely lesz idén azonban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (–19 százalék), a Budapesti Gazdasági Egyetemen (–14 százalék), míg a Corvinuson egészen súlyos, –48 százalékos csökkenéssel lehet számolni az ADF szerint. Ellentétes tendencia látható viszont a Nemzeti Közszolgálati Egyetem esetében, ahol 11 százalékkal még növelik is a támogatott helyek számát. Három százalékkal bővül a Semmelweis is, de ez szinte stagnálással egyenértékű.
A szeged.hu-nak a Corvinus a nagymértékű csökkenésre azt válaszolta időközben, hogy a modellváltás után, 2020 óta már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire újonnan felvett diákjainak, így a támogatott helyeket az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosított Corvinus Ösztöndíj útján kínálják. Azaz az államilag finanszírozott helyek nem csökkennek a Corvinuson, ahol a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban terveznek térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni.
Az egy év alatti időszakra tervezett egyetemi férőhelycsökkenés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb, jegyzi meg az Akadémiai Dolgozók Fóruma. Úgy vélik, súlyosbítja a helyzetet, hogy
Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az egész EU-ban.
„A felháborító szakpolitikai döntés tehát sok fiatalt gyakorlatilag kizár a felsőoktatásból, vagy eladósodásra kényszeríti őket, mert ki kell fizetniük az önköltséges képzést: ha egyáltalán van arra lehetőségük és hajlandóságuk, hogy ilyen magyarországi képzésre jelentkezzenek. Csak jómódú családok vállalhatják a fizetős képzés anyagi terheit, hiszen az egyetemi oktatás még tandíj nélkül is nagy áldozatot követel a magas albérleti és megélhetési költségek mellett” – fogalmaznak közleményükben.
Megjegyzik továbbá, hogy a legtöbb alapítványi egyetem nem kapott vagyont, kizárólag állami forrásokból él, és még EU-s támogatásokhoz sem jut a magyar kormány politikája és az ebből következő EU-s szankciók miatt. A már most is siralmas állapotban lévő egyetemi infrastruktúrák fenntartása még nehezebb lesz, és szinte biztos, hogy oktatói elbocsátások várhatók több egyetemen emiatt, vélik.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az Orbán-kormány az összes egyetemet fizetőssé akarja tenni, ezért csökken az állami képzési helyek száma. „Egyre több állami egyetemet adnak a fideszesek által irányított alapítványok kezébe, az állami egyetemeket pedig csökkenő költségvetési támogatással zsarolják és kergetik az alapítványokba. Így a Fidesz által elrabolt egyetemeken végül csak a fideszes csinovnyikok és a fideszes újgazdagok gyerekei tanulhatnak majd” – közölték az MTI-vel.