Dávid Ilona, a MÁV akkori elnök-vezérigazgatója, valamint Homolya Róbert, aki ekkoriban közlekedéspolitikai államtitkárként dolgozott, szorgalmazták, hogy a hatalmas kínai hitelből felújított Belgrád–Budapest-vasút nyomvonalát Kecskeméten és Szegeden keresztül vezessék. Ez a megoldás ugyan némileg növelte volna a költségeket, de a szakemberek szerint ezeket bőven ellensúlyozta volna a nagyobb városok vasúti közlekedésének jelentős javulása.
A Telex hétfői cikkében azt írja, hogy bár volt ilyen lobbitevékenység, a kínaiakkal folytatott tárgyalások során a magyar kormány a legrövidebb, egyenes útvonal mellett döntött, amely elkerülte a megyeszékhelyeket, és ehelyett a sokkal kevésbé sűrűn lakott területet érinti csak.
A 2014-es döntés után, amikor Magyarország, Szerbia és Kína kormányai megállapodtak a Belgrád–Budapest-vasútvonal megépítéséről, szakmai körök is megkérdőjelezték a választott útvonal indokoltságát. Több közlekedési szakértő is rámutatott: a nyomvonal, amely Budapestet Szabadkával köti össze, teljesen figyelmen kívül hagyja Magyarország ország két fontos megyeszékhelyét, Kecskemétet és Szegedet.
A Budapest–Kecskemét–Szeged-útvonal nemcsak a helyi lakosság közlekedési lehetőségeit javította volna meglehetősen, hanem az ipari szempontokat is szolgálta volna, elég csak a kecskeméti Mercedes-gyárra gondolni itt. Az elképzelések szerint a vonalat be lehetett volna vezetni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér alá is, amely bár drágább megoldás, de jelentősen megkönnyítette volna egész Kelet-Magyarország számára a légiközlekedés elérését, hiszen a szegedi mellett a debreceni, miskolci, nyíregyházi, szolnoki vonatok is megállhattak volna így a terminál alatt.
Fotó: Bálint András / Szegeder
Az áruszállítás szempontjából az enyhe nyomvonal-hosszabbítás – 30–35 kilométer pluszról beszélünk – minimális időveszteséget jelentett volna, ami a Kínából érkező konténerek esetében nem oszt vagy szoroz valójában.
Bár szakmai érvek bőven akadtak, a politika végül a kínai fél által preferált útvonalat hagyta jóvá, amely Budapestet Szabadkával úgy kötötte össze, hogy Szeged és Kecskemét helyett a magyar főváros és a vajdaság északi kapuja közötti két legjelentősebb település Kiskőrös és Kiskunhalas lett.
A történet váratlan – vagy éppen várt? – fordulata, hogy azóta felújították a Szabadka–Szeged közötti szakaszt is, most pedig a BYD-gyár miatt nekifognak a Cegléd és Szeged közötti vasútnak is. Cegléd és Budapest között pedig amúgyis folynak szépen lassan a felújítási munkák, szóval végülis több részletben, részben újabb kínai hitelből, most valóra válik a közlekedési szakma egy évtizeddel ezelőtti vágya.