A Népszava cikke szerint kormány 2023-ban két részletben, május végéig 63,4 milliárd, majd júliusban további 41,1 milliárd forintot fizetett ki a kórházak felhalmozott adósságának rendezésére. Az év során a kórházak tartozása havonta 14–15 milliárddal nőtt, ami jelentősen meghaladta a 2022-es havi átlagos 3,7 milliárdos növekményt. A helyzet miatt szükségessé vált egy harmadik konszolidációs lépés.
Októberben Takács Péter államtitkár az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének konferenciáján 42,7 milliárd forintnyi konszolidációt ígért, amely augusztustól visszamenőleg havi 12,5 milliárdos pluszforrást biztosítana az intézményeknek, és novembertől beépülne az alapfinanszírozásba. Az ígéretet azonban a Magyar Kórházszövetség rendezvényén már módosította, ahol a bejelentett összeg 39,4 milliárd forintra csökkent.
Ágazati források szerint a különbség oka az lehet, hogy néhány intézmény már korábban kapott pluszforrást bérfizetés céljából. Október végén a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint
az intézmények teljes tartozása elérte a 117 milliárd forintot,
amelynek rendezésére a legutóbbi konszolidáció csak részleges enyhülést hozott.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a kórházak adósságállományának csökkentésére szánt összeg elégtelen. „A cégek tűkön ülve várták a bejelentést.” Szerinte a beszállítók helyzete alig javulhat, mivel a rendelkezésre álló összeg csak az adósság egyharmadára nyújt fedezetet. A beszállítók abban reménykednek, hogy az év végéig további 50–60 milliárd forintot különít el a Pénzügyminisztérium a kórházi tartozások rendezésére.
A kórházak augusztus végi adatok szerint egyébként 86 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt, és már akkor félő volt, hogy ismét 100 milliárd forint feletti adósság halmozódik fel az intézményekben. Nyár végén Szegeden volt a legrosszabb a helyzet a nagy orvosegyetemek közül, az SZTE tartozásállománya akkor csaknem 8,4 milliárd forint volt.