Gimnáziumok helyett a szakképzésbe terelnék a gyengébb diákokat a tankerületi központok

„Ajánlást” kaptak az idei tanévben a tankerületi fenntartású gimnáziumok arról, hogy a központi írásbeli felvételi vizsgán milyen eredményeket elért tanulókat érdemes felvenniük – értesült a Népszava.

Az ajánlás szerint a négy évfolyamos képzéshez a 100-ból 50, a nyelvi előkészítőhöz 60, a hat évfolyamos képzésekhez pedig 70 pont elérése lenne ajánlott. Az Oktatási Hivatal tavalyi adatai alapján a nyolcadikosok közel fele nem érte el az 50 pontot, és a hatosztályos gimnáziumba jelentkezők mindössze 23,15%-a érte el a 70 pontot, így sok tanuló esélye csökkenhet a gimnáziumi felvételire.

A Klebelsberg Központ (KK) megerősítette a lapnak, hogy ilyen ajánlást valóban kaptak az intézmények, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az iskolák maguk dönthetnek, mennyire veszik ezt figyelembe. A KK célja az ajánlással a gimnáziumi képzés „presztízsének” növelése és a lemorzsolódás csökkentése, mivel szerintük sok diák nem képes sikeresen teljesíteni a gimnáziumi képzést. Az Oktatási Hivatal adatai azonban azt mutatják, hogy

a lemorzsolódás nagyobb arányban érinti a szakképzést, ahol 7,67%-os, szemben a gimnáziumok 1,05%-os arányával.

A győri Révai Miklós Gimnázium felvételi tájékoztatójában is szerepel már a központi ajánlás. Az iskola igazgatója, Horváth Péter, aki egyben a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is, a Népszavának azt mondta, az iskolák eddig is szabadon állapíthattak meg ponthatárokat, és a felvételi pontszámok nem csupán az írásbeli eredményből, hanem a hozott pontokból és a szóbeli vizsgából állnak. Véleménye szerint az ajánlás nem zárja ki a diákokat a gimnáziumi továbbtanulásból.

Horváth szerint bár a központi ajánlás az elvárható pontszámokat tartalmazza, az igazgatók érdeke, hogy minden diáknak esélyt biztosítsanak. Sok tanuló, aki az általános iskolában kevésbé tudott érvényesülni, a gimnáziumban megmutathatja, mire képes, ezért fontos, hogy ne fosszák meg őket a lehetőségtől.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint a központi ajánlásoknak kedvezőtlen hatásai lehetnek, mivel egyes iskolákban konkrét előírásként értékelhetik őket. Attól tart, hogy az intézmények, különösen azok, amelyek szigorúan megfelelnek a központi elvárásoknak, csökkenthetik az indítható gimnáziumi osztályok számát. Úgy véli, ez az esélyteremtés rovására mehet, mivel a lemorzsolódás csökkentését azzal próbálják elérni, hogy a gyengébb tanulók már be sem kerülnek a gimnáziumokba, és inkább a szakképzés felé irányítják őket.

Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője szerint a gimnáziumoknak – a tankerületek irányítása alatt állva – nincs más választásuk, mint betartani az ajánlást, amely szerinte az intézmények önállóságát korlátozza és a tanulók érdekeit is sérti. Úgy véli, az intézkedés egyértelműen a szakképzés felé tereli a diákokat, miközben az ország hosszú távú érdeke inkább a gimnáziumi és felsőfokú végzettség támogatása lenne.

Miklós úgy látja, a presztízs emelése inkább az oktatás színvonalának javításával érhető el, nem pedig azzal, hogy korlátozzák a gimnáziumi továbbtanulást. Emellett rámutatott, hogy az intézkedés miatt még inkább nőhet a szakadék a fővárosi és vidéki tanulók lehetőségei között, csökkentve a kisebb települések diákjainak esélyeit a versenyképes diploma megszerzésére.