Nemcsak a Homokhátságon vannak erdőtüzek. A Mátrai Erőmű környékén sem éppen eső látható, hiába a szupercella a kép közepén. Erdőtűzre utal az is, hogy egy Mi-28-as, a szovjet időkből származó helikopter épp tűzoltáshoz szállítja a vizet. A képen látható apuka az egyetlen (katasztrófa)turista a környéken, kezében gyerekével. Egy tábla mellett állnak, mely az egykori őshonos állatfajokat sorolja fel, amik kipusztult addigra.
A képeken nagyjából közös, hogy hiányoznak a fák: a Mátrában éppen termelik ki őket, miközben Budapesten a Gellérthegy már teljesen kopasz, néhol napelemek állnak azok helyén. A Homokhátságon eleve nincs sok belőlük, ráadásul látszólag komoly erdőtüzekről árulkodik a sárgás atmoszféra, a háttérben azok ugyanis nem igazán esőfelhők.
A legtisztább elem talán a Minden Ok nevű pártra szavazásra buzdító választási plakát, egyébként mindent a homok ural, egy elhullt állat csontváza azt a hatást kelti, mintha a mongol tájban készült volna a felvétel. A kombájn és a traktor is mintha nem lett volna már használva egy ideje, így mezőgazdaság sem valószínű, hogy van itt 2050-ben – a készítők és a Greenpeace szerint. Az egyedüli működő jármű a lajtoskocsi, amiből vizet vételezhetnek az itt lakók.
Forrás: Greenpeace
Forrás: Greenpeace
Forrás: Greenpeace
A Balaton is hasonlóan száraz, meglehetősen visszahúzódott a vízszintje. A parton a száraz kikötőkben „zátonyra futott” jachtok láthatóak, az egyiket szórakozóhellyé is alakították. A partmenti szállodák kietlenek, bár egy építkezésen használt daru látszik a háttérben, egy pálmafa mellett.
A Greenpeace szerint jelentős fordulatra van szükség a kormány klímapolitikájában, ha élhető jövőt szeretnénk, ezért készíttették el ezeket a grafikákat. A szervezet szerint a kormánynak nincsenek válaszai arra, hogy mindenkinek jut-e majd megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer vagy ivóvíz a hőhullámok idején is. A Greenpeace szerint a törvényből az sem derül ki, hogy mit teszünk az élővilágért, vagy éppen, hogy a településeink képesek lesznek-e védelmet nyújtani nekünk a klímaválság hatásaival szemben.
Nem tudjuk továbbá, hogy mindezt milyen forrásokból teremtené meg a kormány, ahogy azt sem, hogy évről évre hogyan valósítaná meg mindezt. A célszámok nagyon távoliak, az odavezető út egyelőre nem látszik – zárták közleményüket.
A Greenpeace szerint Magyarországnak nincs jövője új klímatörvény nélkül. A világ legnagyobb független természetvédelmi és környezetvédelmi szervezete ezért Magyarország 2050 néven kampányt indított, ebben pedig a szegedi önkormányzat néhány évvel ezelőtti Szeged Vision-kampányához hasonló módon mutatják be, mi várhat 2050-re az Alföldre, a Mátrára, a Balatonra, vagy épp Budapestre, ha nem történik radikális változás a klímapolitikában.
„Ma még csak ízelítőt kapunk abból, mi vár ránk, ha nem szüntetjük meg az éghajlatunkat romboló károsanyag-kibocsátásokat, és nem próbálunk meg alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ha nem változtatunk, akkor a tétlenség bosszút áll – és nem csak rajtunk, embereken, hanem megszámlálhatatlanul sok más élőlényen is” – nyilatkozta a kampányról szóló közleményben Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányosa.
A Greenpeacee elképzelte, hogy nézhetnek ki Magyarország ismert tájai, ha nem változtatunk, és nem cselekszenek döntéshozóink. Szakértők és a 2020-as Szeged Vision projektben a városról készültgrafikákat is készítő szegedi Elephant in the Room csapatának bevonásával interaktív, a lehetséges jövőt ábrázoló képeket készítettek több hónapnyi munkával a Balatonról, a Mátráról, az Alföldről (Homokhátság) és a fővárosról.
A legtöbb részlet a több száz munkaórával készült budapesti képen van, melyen szegedi easter eggeket is felfedeztünk, mint például a szegedi utcaképet ellepő babafejes matrica az egyik rakparti polleren. A Szabadság híd lezárva, a két hídfőnél lévő checkpointokat fegyveres rendőrök és katonák ellenőrzik. A pesti rakparton szintén fegyveresek által őrzött vízosztó pont látható, a Duna szinte teljesen kiszáradt medrében pedig egy légvédelminek kinéző járműből osztják a vizet.
A Budapesti Műszaki Egyetem campusa betonfallal van körülvéve, és számos, ma még nem létező magasház is felfedezhető a képen, ezek egyikén egy vörös hőségriadót hirdető LED-kijelző látható a magasban. A sirályokat drónok helyettesítik, a kiszáradt mederben halak helyett a szemét az úr, amely több helyen ég is. Ezek mellett rozoga viskókban emberek laknak, vagy éppen szórakoznak.
Forrás: Greenpeace