Megszívta a szárazságot az alföldi kukorica

A magyar kukoricatermesztés újabb nehéz évet tudhat magáénak, a termés a várakozások szerint jelentősen elmaradhat a szükségestől. Az aszály és a hőség hatására akár féltermés is születhet, ami az árak emelkedéséhez és importkényszerhez vezethet.

Az év elején még biztatóan indult a kukorica és napraforgó vetési szezonja 2024-ben, ám az Alföld és a Dunántúl déli részein az extrém hőhullámok és aszály következtében már most jelentős terméskiesésre lehet számítani. A HungaroMet adatai szerint a tenyészidőszakban 100–200 mm-rel kevesebb csapadék hullott az optimálisnál, és az átlagos hőmérséklet is 10 százalékkal magasabb. A virágzás és a szemképződés időszakában a szárazság „falta fel” a termést, ami gyenge hozamokhoz és fertőzött kukoricához vezet.

A déli területeken az első eredmények 70 hektolitersúly alatti hozamokat mutatnak. Az agraragazat.hu elemzése szerint például Csongrád-Csanád vármegyében például 1–4 tonnás hektáronkénti átlagra számítanak a „jónak” nevezhető 7–9 tonnás helyett, ami tetéz, hogy a bagolylepke és az aflatoxinfertőzés súlyosan rontja a minőséget. Békés megyében is hasonló a helyzet, itt 3,5–4 tonna körüli hozamot várnak, de komoly minőségi problémákkal, főként toxinfertőzéssel kell szembenézni.

Északabbra, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom vármegyékben is alacsony, 2–6 tonnás hozamok várhatóak, hasonlóan a Győr-Moson-Soproni régióhoz. Fejérben, ahol korábban 12 tonnás átlag volt megszokott, most ennek feléért reménykednek. Itt a szójatermesztők jobban jártak, mivel a szójafajták jobban viselik a forróságot.

Az árak emelkedése szinte elkerülhetetlen: a szakértők szerint 80–90 ezer forint között alakulhat a kukorica ára tonnánként. Az importkényszer szintén valószínű, mert bár az ukrajnai termés 16 százalékkal csökkent, de még így is várható, hogy onnan érkezhet behozatal. Ráadásul 2022 után idénre az ukrán és magyar árak is kiegyenlítődtek.