Harmadára esett vissza a Lidl profitja, a Tesco veszteséges a különadó miatt

Több mint 60,7 milliárd forint kiskereskedelmi különadót fizetett be az államkasszába tavalyi üzleti évében a Lidl, mégis jelentős nyereséget könyvelhetett el, szemben a Tesco-Global Zrt-vel, amely 25 milliárdos befizetés után 21,6 milliárdos veszteséget szenvedett el, írja a HVG. 

A Lidl Magyarország Bt. adózás utáni nyeresége 26,8 milliárd forint lett a 562 millió forint társasági adó befizetése után. A kiskereskedelmi különadó miatt a társaság profitja kevesebb mint harmadára esett vissza. A cégnek azért sikerült a különadót kigazdálkodni, mert piaci részesedését tovább növelte. Bevétele is az infláció fölött, 19 százalékkal nőtt a pénzügyi évben, így meghaladta az ezermilliárd forintot, pontosan 1159 milliárd forintot ért el az értékesítés nettó árbevétele. Az anyagjellegű ráfordítások 951 milliárdra nőttek, míg a személyi jellegű ráfordítások növekedése meghaladta a 25 százalékot.

A Tesco friss beszámolója szerint a veszteség teljes egészében a kormány által bevezetett kiskereskedelmi különadó számlájára írható, mivel 25,1 milliárd forintot fizettek be. Ez az összeg valamivel alacsonyabb a megelőző évi 26,8 milliárd forintnál. A különadót „egyéb ráfordításként” könyvelték el, így már az adózás előtti eredményük is 21,6 milliárd forint mínuszt mutatott, ezért nyereségadót már nem kellett fizetniük. Emlékeztetőül: a különadó nem nyereségadó, hanem az árbevétel alapján számolt kötelezettség. A Tesco nettó árbevétele 721,6 milliárd forint volt, kevesebb, mint a megelőző évi 723,3 milliárd.

„Egyértelműen azt láttuk a tavalyi évben – amiről mindig is tudtuk, hogy egyszeri, rendkívüli év lesz –, amikor jóval kisebb lett a magyar emberek elkölthető jövedelme, akkor a nagy, város széli, óriási választékkal rendelkező hipermarketek, mint a Tesco hátrányba kerültek azokhoz a boltokhoz képest, amik fizikailag közelebb vannak a vásárlókhoz” – mondta a vállalat a Pénzcentrumnak. A Tesco szerint a nagyméretű veszteség másik oka, hogy forgalmuk jelentős része non-food, azaz nem élelmiszer. Az infláció és a csökkenő reálkeresetek miatt a háztartások különösen az egyéb, nem létfontosságú termékeken spóroltak. Ennek ellenére a Tesco hosszú távon tervez Magyarországgal.