Három fő ok miatt múlta alul a magyar gazdaság az előzetes várakozásokat a második negyedévben

Még az elemzőket is meglepte a KSH által július 30-án közölt adat, mely szerint 2024 második negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent, a bázist azonban 1,5 százalékkal meghaladta.

Magyarország most Európa egészéhez képest is rosszabbul teljesített negyedéves összevetésben. A Telex elemzése szerint a nem túl fényes adatok mögött három problémakör áll:

• az ipar gyenge teljesítménye,
• az elégtelen beruházások és
• az alacsony lakossági fogyasztás.

Az ipar esetén végig gyengélkedett például az akkumulátorgyártás és az autógyártás is. Németországból pedig folyamatosan jönnek a negatív hírek, amik egyre jobban éreztetik hatásukat a magyar gazdaságban is, hiszen a kecskeméti Mercedes-gyár is visszaáll két műszakos termelésre, ami 33 százalékos termeléscsökkenést is jelent.

A beruházásoknál a kamatkörnyezet változásával már látni a fényt az alagút végén, hiszen a kamatok elkezdtek esni. Azonban Magyarországon a kormány folyamatosan különadókat vezet be, hiszen lakossági megszorításokról nem szeretne beszélni, így mindig jön valami pluszteher, mondta a Telexnek egy ipari forrás.

A lakossági fogyasztást 2023-ban az áthárított adóterhek és a részben ebből fakadó magas infláció kiárazta. Azóta történt némi, 3–4 százalékos növekedés, ám ez egy pocsék évhez képest ennyi, vagyis a gyenge bázisból ered. Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza szerint a gazdasági bizonytalanság és a politikai narratíva is inkább a megtakarítások irányába tereli a háztartásokat, így nem várható nagy növekedés e téren sem a közeljövőben.

A korábban a Portfolio által megkérdezett elemzők az előző negyedévhez képest 0,5 százalékos, a tavalyi második negyedévhez képest pedig 2,3 százalékos javulásra számítottak, ezt múlták jelentősen alul a KSH által nemrég közölt adatok. A Telexnek nyilatkozó Virovácz Péter úgy jellemezte a magyar negyedéves GDP-adatokat, hogy hol pozitívan, hol negatívan lepi meg a közlés az elemzőket, mert van egy-egy ágazat, mely olykor kellemes meglepetést okoz.

A kormányzat mindenesetre megpróbálta pozitívan kommunikálni az adatokat. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a hivatalos 2024-es, 2,5 százalékosnál ugyan már gyengébb, 2,2–2,3 százalékos növekedést tart reálisnak, de szerinte a háborús költségvetések után ősszel már jöhet egy békésebb, támogatóbb időszak. Varga Mihály pénzügyminiszter is inkább a reálbér-emelkedésbe és a 1,5 százalékos év/év növekedésbe kapaszkodott.

A kormány előrejelzéséhez képest Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a negatív friss adatok ellenére az év egészére fenntartja a 2 százalékos növekedési előrejelzését. Ez eddig a legpesszimistább előrejelzésnek számított a piacon, ma már optimistának tűnhet. Virovácz Péter már csak 1,5 százalékos, míg Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője 1,9–2 százalékos GDP-bővülést vár év végére.