Virágzó alföldi rétről írt Hszi Csin-ping kínai elnök a Magyar Nemzet hasábjain

„Májusban, amikor az Alföldön a virágok és a fű illata betölti a levegőt, Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására állami látogatást teszek Magyarországon” – kezdődik Hszi Csin-ping Magyar Nemzetben megjelent írása. A kínai elnök franciaországi látogatásakor is írt hasonlót, ott a Le Figaróban jelent meg cikke.

Hazánkban háromnapos látogatást tesz Hszi, ezalatt több gyár építéséről állapodhatnak meg, de a Budapest–Belgrád után újabb vasútvonalakat és energetikai projekteket is építhetnek majd kínaiak Magyarországon kínai hitelből a Telex szerint.

A látogatás alkalmából a Magyar Nemzetben közölt, egyébként hosszú írás bővelkedik Magyarországot éltető szófordulatokban, de például amikor a két nép barátságáról ír, azt úgy jellemzi, hogy

„a kínai–magyar barátság olyan, mint a jó tokaji bor: illatos, édes, tartalmas és tartós”.

A két ország közötti 75 éves együttműködés után a jövőre is kitért a kínai elnök. Erről így írt: „A két fél magas szintű kölcsönös politikai bizalmat alakított ki, a kétoldalú kapcsolatok pedig a történelem legjobb időszakába, mondhatni az »arany vízi útra« léptek”.

Hszi szerint ma Magyarország fontos kereskedelmi partner, a kelet-közép-európai régióban a kínai befektetések első számú célországa. „A két ország közötti együttműködés gyümölcsöző, életerőtől duzzadó.” A vezető azt reméli, mostani látogatásával „a magyar vezetőkkel együtt folytathatjuk a hagyományos barátságot, elmélyíthetjük a kölcsönösen előnyös együttműködést és a két ország közötti átfogó stratégiai partnerséget újabb magasságokba emelhetjük”. Ez utóbbit öt pontban foglalta össze:

1. Folytatni a hagyományos barátságot, és megerősíteni a kétoldalú kapcsolatok politikai alapjait.
2. A fejlesztési stratégiák összehangolása, új csúcspontok elérése a gyakorlati együttműködésben. Hszi szerint „a kínai típusú modernizáció és fejlődés útján Magyarországra útitársként tekint”, és kész felgyorsítani az olyan nagy együttműködési projekteket, mint a Budapest–Belgrád-vasútvonal építése. Ezenkívül a tiszta energia, a mesterséges intelligencia, a digitális gazdaság és a környezetbarát fejlődés területén is megerősítené az együttműködést Magyarországgal.
3. Az emberek közötti cserekapcsolatok és a közgondolkodás alapjainak megerősítése a kétoldalú kapcsolatokban.
4. „Élére kell állnunk a regionális együttműködéseknek, és ragaszkodnunk kell a Kína–EU-kapcsolatok helyes irányának fenntartásához.”
5. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecserék megerősítése, összefogás a globális kihívások kezelésére. „Ki kell tartanunk az összefogás és az együttműködés mellett, erőteljesen támogatnunk kell az emberiség közös értékeit, így a békét, a fejlődést, a méltányosságot, az igazságosságot, a demokráciát és a szabadságot.”

Protokolláris fordulatokban bővelkedő írását Hszi egy ősi kínai mondással zárja, mely szerint „a hasonló gondolkodásúak között a hegyek és vizek adta távolság nem jelent akadályt”. Szerinte ezzel összecseng a magyar közmondás, miszerint „a jó barát drágább az aranynál”. „Az új kor új útján a kínai fél várakozással tekint a magyar barátaival való barátság új történetének, az együttműködés új fejezetének megírása elé, hogy közösen vágjunk utat a két nép számára egy szebb jövő felé” – zárul a terjedelmes írás.