Ősztől lép életbe a pedagógusok új pontozási rendszere

Megjelent a belügyminiszter rendelete a pedagógusok teljesítményértékeléséről a Magyar Közlönyben. A jelenleg a munkáltató döntésétől függően alkalmazott, nem egységes teljesítményértékelés helyébe egységes, kötelező pedagógus teljesítményértékelési rendszer lép a Belügyminisztérium (BM) szerint.

„A teljesítményértékelési rendszer a köznevelés területén dolgozó pedagógusok, igazgatók munkájának fejlesztését tűzi ki célul a köznevelés minőségének és eredményességének javítása érdekében. A pedagógusok teljesítményértékelését az igazgató végzi évente a KRÉTA rendszerben, első alkalommal 2025 nyarán” – írták az MTI-nek küldött közleményükben. Azt is megemlítették, hogy a új rendszer bevezetése nem okozza az adminisztráció növekedését, 2023 nyarán a kormány eltörölte a kötelező pedagógus önértékelést, illetve a pedagógusok és az igazgatók egyéni tanfelügyeletét.

A rendelet tervezetét „hosszú egyeztetést követően” 2023 decemberében hozta nyilvánosságra a Belügyminisztérium, a tervezet a megtett észrevételek alapján több ponton módosult. Mint közölték, újdonság, hogy a teljesítményértékelés során az igazgató a szülők és – középiskolás korosztály esetén – a tanulók véleményét is figyelembe veheti, a véleményezésre ugyancsak a KRÉTA rendszerben nyílik majd lehetőség.

Korábban a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás azt mondta, a sztrájkbizottsági egyeztetéseken – jegyzőkönyvben rögzített – ígértet kaptak arra, hogy a teljesítményértékelés alapján nem fogják csökkenteni a pedagógusok bérét, ami végül nem teljesült. A rendelet szerint a teljesítményértékelés után ugyanis a vezető

„a teljesítményszintek szerint besorolja az értékelendő személyeket, és dönt az illetmény-eltérítésről”,

ami elméletben fizetéscsökkentést is jelenthet. Az értékelés módszertanát csak később teszik közzé, de a korábbi információk szerint az lehet majd jó tanár, aki a nevelést-oktatást közszolgálatnak tekinti, célja a „nemzet fejlődése, gyarapodása”, viselkedésével az intézmény és „a magyar köznevelés jó hírét” erősíti.

A 24.hu azt írja a dokumentum alapján, a benyújtott rendelet alapján a teljesítmény értékelésére 100 pont adható.

• A pedagógusoknál a három, személyre szabott teljesítménycél megvalósulásáért 8–8 pont, a hét értékelési szempont alapján 76 pont adható.
• Az igazgatók a négy, személyre szabott teljesítménycélért 40, a hét értékelési szempont alapján 60 pontot kaphatnak.

Az értékelésnél kiemelkedő az, aki eléri a 80 pontot, átlagos az 50 pontos, fejlesztendő, akinek teljesítménye 50 pont alatti. Az előzetesen kiszivárgott információk alapján Nahalka István oktatáskutató korábban azt mondta a lapnak, az előző minősítési rendszerhez hasonlóan az új is problematikus lesz, mert a pedagógusra fókuszál a szervezet helyett, ami ellentmond a modern pedagógiának.