Újabb uniós pénzeket zárolhatnak Lázár új építési törvénye miatt

A Portfolio birtokába jutott egy március végi levél, melyben a lap szerint az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága arra figyelmeztet, hogy felfüggeszthetik bizonyos források kifizetését Lázár János állami építési beruházások rendjéről szóló új törvénye miatt.

A levél szerint a jogszabály jelenlegi formájában több ponton sértheti a közbeszerzésekre vonatkozó, összeférhetetlenségi, valamint az uniós források felhasználásáról szóló szabályozásokat, ezért ha az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) nem változtat egyes pontjain, az Európai Bizottság felfüggesztheti bizonyos források kifizetését, írják. A levélben állítólag 30 napos határidőt adtak a válaszra.

Eközben az ÉKM azt írta a Portfolionak, „noha a törvény parlamenti elfogadása előtt az új szabályozásról részletekbe menően tájékoztattuk a Bizottság illetékes biztosait, mostanáig a Minisztérium nem kapta meg az Ön által hivatkozott levelet”.

Az Európai Bizottság legfőképp az egyes kedvezményezettekre és projektekre vonatkozó, mentességekről szóló rendelkezéseket kifogásolja. Vagyis azzal lehet baj, hogy amikor a kormány mentességet ad egyes beruházásoknál, arra kimerítő indoklásra lenne szükség. Ám az nem átlátható, hogy milyen kritériumok alapján ad ilyen mentességet a kormány egy-egy beruházásnál.

Az EB az uniós támogatásra jogosult műveletek kiválasztási folyamatát is problémásnak tartja. A törvénynek ráadásul van egy olyan része, mely szerint önkormányzati tulajdont kell átadni a minisztérium részére, ha az szükséges az érintett építési beruházások megvalósításához. Az EB kifogásolja a jelentős bizonytalanságokat e passzus körül, illetve megjegyezték,

az ingatlanátadásra kötelezett önkormányzatoknak nincs rendes jogorvoslati lehetőségük az ilyen döntésekkel szemben.

Az EU-s végrehajtó szerv szerint a törvény nem határozza meg pontosan az „uniós támogatás” fogalmát sem, ehelyett olyan kifejezéseket használ, mint „nem közvetlen uniós támogatás”, „uniós támogatás” és „uniós társfinanszírozású projektek”. Szerintük ezért nem világos, hogy pontosan mely EU-alapok és operatív támogatási programok tartoznak a törvény hatálya alá.

Ezen túlmenően a döntéshozatali, törvényalkotási folyamat minőségével sem elégedettek az EB-nél. Szerintük a jogszabály hatásvizsgálata nem történt meg, vagy épp nem volt alapos: a minisztérium mindössze egy féloldalas lapot csatolt a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet mellé, amely csak annyit tartalmaz, hogy az új eljárásrend nem jár plusz költségvetési kiadásokkal, és nem jelent adminisztrációs többletterhet.