A tumorsejtekben közös, hogy óriási az energiaigényük, akár a többszöröse is lehet a normál sejtekének. Daganattípustól függően a tumoros sejtek a szükséges energiát több forrásból is nyerhetik, például glükózból, fruktózból, zsírokból és aminosavakból.
„Amikor megvonjuk a szervezettől a szénhidrátokat, az az elraktározott zsírokat kezdi el bontani. Az éhezés során az első 36 órában a májizmok glikogénraktárai kiürülnek, ezt követően kezdődik meg a zsírokból a ketontestek képződése. Az egészséges sejtek a szervezetben keringő ketonokat remekül hasznosítják alternatív energiaforrásként, ám a tumorsejtek ezen képessége redukált” – magyarázta Menyhárt Otilia a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusa, a tanulmány első szerzője a koplalás és a tumorsejtek hátterét.
A böjt hatására az egészséges sejtek osztódása lelassul, és úgynevezett javító, vagy regeneráló fázisba kerülnek, amely megvédi őket a káros külső hatásoktól, mint a kemoterápia vagy a sugárzás. A tumorsejtek viszont kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcsere-feltételekhez. Felgyorsult növekedésük miatt az egészséges sejtekkel ellentétben
nem kerülnek regeneráló, vagy javító fázisba, és kalóriadeficit esetén sokkal kiszolgáltatottabbak a DNS-károsításán alapuló kemoterápiás kezeléseknek
– mondta el az adjunktus.
„A keletkező ketontestek hatására eltérő folyamatok indulnak be az egészséges és daganatos sejtekben, például a rákos sejtekben fokozódik a szabad gyökök képződése, ami fokozza a kemoterápia hatását” – magyarázta Menyhárt Otilia. A böjt, amelynek ideje 1–5 nap között változhat, egyes esetekben a kezeléssel járó mellékhatásokat is csökkenti. Összességében hatékonyabb a terápia, kevesebb mellékhatással, tette hozzá az adjunktus.
A tanulmány fő üzenete, hogy ha valaki az egészségét támogatná, csökkentse a napi kalóriabevitelét 25–30 százalékkal – mondta Menyhárt Otilia. „Ez ugyanis nemcsak keringési és anyagcsere betegségek előfordulását, hanem a szervezetben lévő gyulladást, s így a rák kialakulásának kockázatát is lecsökkenti, egyes állatkísérletek alapján akár 50 százalékkal.”