Négy új Gripen vadászgépet vásárolunk a svédektől

Tárgyalásuk után közös sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor és Ulf Kristersson, svéd miniszterelnök pénteken Budapesten. Ezen bejelentették, hogy Magyarország négy darab JAS 39 Gripen vadászgépet vásárol az eddig lízingelt 14 Gripen mellé. A felek megállapodtak továbbá arról is, hogy egy mesterséges intelligencia fókuszú kiválósági központot fog nyitni a svéd Saab és a magyar védelmi innovációs kutató intézet, és együtt fognak kutatni-fejleszteni, írja a Telex.

Orbán Viktor szerint a NATO tagjának lenni azt jelenti, hogy „készek vagyunk egymásért harcolni, egymásért életünket adni”, és ehhez újra kellett építeni a bizalmat a svédekkel. A svéd miniszterelnök szerint mostantól már NATO-tagokként fognak egymásért küzdeni, ami fontos kijelentés, miután a katonai szövetségből csak Magyarország nem szavazta meg eddig Svédország csatlakozását.

A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztató elején elmondta, hogy jó szívvel emlékeznek vissza arra, amikor Svédország Magyarország gyorsabb befogadása mellett volt az Európai Unióhoz való csatlakozás során. Megköszönte továbbá azt is a svéd kollégájának, hogy 1956 során az északi ország befogadta a magyar menekülteteket.

„Reméljük, hogy nem csináltak velünk rossz üzletet”.

A tárgyalás és az azt követő sajtótájékoztató fő témája is a magyar légvédelem volt. Orbán szerint első kormányzása alatt még kérdéses volt, hogy kell-e az országnak önálló légvédelem, mert az ő szavaival „csórók voltunk”, így most kell bővíteni a flottát. „A megváltozott biztonsági környezetben – így kell hívni az orosz-ukrán háborút a diplomácia nyelvén – ennek különös jelentősége van”, mondta.

Orbán után a svéd miniszterelnök vette át a szót, aki arról beszélt, a gripenes megállapodás „mindkét ország előnyére válik”. A Gripen „Svédország büszkesége, az egyik igazán fontos termék, amit a NATO-nak adhatunk,

és örülök annak, hogy még több Gripen fogja szelni az európai égboltot”.

A felszólasokat követően két újságírói kérdésre volt lehetőség, amelyek közül az első a svéd közmédia munkatársa tette fel Orbánnak. Azt kérdeztők tőle, hogy mitől változott meg a véleménye a svéd NATO-csatlakozásról, amire ő úgy reagált, hogy „ez nem arról szólt, hogy megváltozott a véleményünk, egy folyamatot vittünk végig.” Hogy ehhez köze volt-e a védelmi megállapodásnak, önmagában nem mondaná, nem lenne korrekt azt mondani, hogy a Gripenekért cserébe adják a támogatást a NATO-tagságért.

A svéd közmédia a svéd miniszterelnöktől azt kérdezte, hogy mivel korábban kritizálta a magyar demokrácia helyzetét, ezt folytatja-e majd a továbbiakban is úgy, hogy NATO-tagok lesznek? A kormányfő erre úgy felelt, tiszteli, hogy a magyar parlament magyar döntéseket hoz. Tény, hogy a svédek több kérdésben más álláspontot képviselnek a magyaroknál, de ezt elfogadják.