Ha egy vendégmunkás felállva énekli a Himnuszt, tudja, hogyan halt ki az Árpád-ház, és megtalálja vaktérképen Világost, akkor maradhat még egy kicsit, de aztán mindenképpen mennie kell. Ez az egyik olvasata a vendégmunkás-rendelet tervezetének, amit a hvg.hu szemlézett.
A lap azt írja, a vendégmunkás-tartózkodási engedély alapesetben két évre szól, és egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható, a rendelettervezet szerint utóbbinak a kulturális ismereti vizsga a feltétele. Ugyanez vonatkozik a vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedélyre és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyre is.
De mi is ez a kulturális ismereti vizsga? Példaként említik, hogy ha egy Fülöp-szigeteki munkás egy akkugyárban dolgozna hazánkban munkaerő-kölcsönzőn keresztül, és szeretne egy évet hosszabbítani, vizsgát kell tennie az alábbi témákban:
Mindez meglehetősen életszerűtlen a lap szerint, hiszen a jogszabályi környezet nem teszi lehetővé a vendégmunkásoknak, hogy egzisztenciát építsenek Magyarországon, és nehezen érthető, miért kellene ismerniük a Himnuszt az itt tartózkodásuk utolsó – meghosszabbított – egy évére, miközben valószínűleg idejük legfőbb részét munkával töltik.
A hvg.hu szerint nem világos, hogy valóban komoly vizsgáról van-e szó, vagy inkább adminisztrációs nehezítésről, esetleg azért lenne, hogy a kormány elmondhassa, nem enged be akárkit és az akkugyárban is csak olyan vendégmunkás állhat a gép mellett, aki vizsgán bizonyította, hogy „tud késsel-villával enni”.
Ugyanakkor azoknak, akik valamilyen beruházás megvalósítása céljából kapnak tartózkodási engedélyt, vizsga nélkül is járhat hosszabbítás – ám a kormány azt is törvénybe írta, hogy a honos népességtől minél inkább elkülönítve kell őket elszállásolni, lehetőleg a beruházás területén. Ilyen lehet akár a szegedi BYD-gyár esetén is, ahol szintén az ipari parkon belül lesz a munkásszálló.
A rendelettervezet továbbá tartalmaz egy listát azokról az országokról is, amelyek polgárai vizsga nélkül megkaphatják a hosszabbítást. A listán szerepelnek a Balkán országai, az Egyesült Királyság, San Marino, Monaco, Ukrajna, Oroszország, Örményország és Georgia is. Nincsenek rajta azonban olyan országok, amelyektől az EU-n kívül a legtöbb működőtőke áramlik be, ilyen például Kína vagy Dél-Korea.