Kétszer említette Szegedet évértékelőjében Orbán Viktor

A gyermekek bántalmazásával kapcsolatos ügyekben nincs helye a kegyelemnek, ezért Novák Katalin lemondása helyes döntés volt, amely megerősít – jelentette ki Orbán Viktor a budapesti Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében. A miniszterelnök emellett kétszer hozott szegedi témát: a Szabadka–Szeged vasutat a határon túli magyarok kontextusában, az épülő BYD-gyárat pedig a zöld átálással kapcsolatban.

„A gyermek sérthetetlen, bántalmazása a legsúlyosabb büntetést vonja maga után. Kegyelemnek ilyenkor helye nincs. Ezért a lemondás helyes volt, és megerősít bennünket” – mondta a kormányfő Novák Katalin volt államfő és Varga Judit, egykori igazságügyi miniszter lemondásával kapcsolatban. A kormányra vár a feladat, hogy a „kizökkent időt helyretolja”, az erkölcsi rendet helyreállítsa, és a kialakult helyzetet jogilag is orvosolja. Orbán Viktor megjegyezte, hogy a politikai hiba akkor is bosszantó, ha van rá magyarázat, „hát még ha nincs”.

Álláspontja szerint a kegyelmi döntés miatti felháborodást az növelte dühhé a jobboldalon, hogy nem egy bonyolult helyzetben hozott döntésről van szó, hanem egy „ki nem kényszerített hibáról”. Szerinte „a jobboldal számára ez olyan egyszerű, mint a faék: pedofil bűncselekményeknél nincs kegyelem”. De ami felkorbácsolta a jobboldal dühét, az mérsékelje az indulatainkat is – hangoztatta, a lemondás ugyanis elégtétel és példa az ország számára, ami esélyt adott Magyarországnak, hogy a bajból megerősödve kerülhessünk ki. „És úgy is fogunk” – tette hozzá.

Orbán Viktor a kegyelmi ügy kapcsán azt mondta, „az áldozatok kálváriája kötelez bennünket, hogy megerősítsük a gyermekvédelmi intézményeink vezetését és felügyeletét, az ott dolgozókra vonatkozó előírásokat és korlátozásokat”. Mindezeket együtt pedig egy új gyermekvédelmi törvénycsomag formájában be kell nyújtaniuk az Országgyűlésnek. A kormányfő sürgető feladatnak nevezte az új köztársasági elnök megválasztását. Azt kérte az Országgyűlés kormánypárti frakcióitól, hogy Novák Katalin köztársasági elnök távozásának napján indítsák el az új elnök megválasztásához vezető eljárást.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A miniszterelnök azt mondta, „a kibillent egyensúlyt helyreállítani, a felháborodás magasba csapó hullámait megszelídíteni, a család és gyermekvédelem ügyében a nemzetet újraegyesíteni csak az elnök lemondásával és új elnök hivatalba lépésével lehet”.

A '23-as extra nehéz évből sikerült „ép bőrrel kikecmeregni” Orbán szerint, az eredményekkel „nem lehetünk elégedetlenek”. A miniszterelnök azt mondta: ötödik éve kell rendkívüli körülmények között és embert próbáló nyomás alatt élnünk és dolgoznunk, ötödik éve az egész ország és minden család keményen dolgozik, hogy „megvédhessük azt, amit korábban már elértünk”.

Értékelése szerint a legfontosabbat, a munkahelyeket sikerült megvédeni, sőt, még soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. Az inflációt – a jegybank segítségére sietve – sikerült a rekordmagas 25 százalékról 4 százalék alá szorítani Orbán szerint, a költségvetési hiányt csökkenő pályán tartani, a minimálbért 15 százalékkal, a szakmunkás minimálbért 10 százalékkal emelni – sorolta, hozzátéve, hogy az eredményekkel „igazán nem lehetünk elégedetlenek”. Orbán Viktor szerint tavaly is sikerült közelebb hozni a külhoni magyarokat, három hidat építettek az Ipolyon, naponta tízszer jár a vonat Szeged és Szabadka között, heti háromszor a repülő Budapest és Kolozsvár között

A jövő a zöldenergiáé, meg persze azoké, akik gyorsan és ésszerűen tudnak átállni. Orbán Viktor azt mondta: miután visszataláltunk „a 2019-ben kényszerűségből elhagyott kocsiútra”, azzal is számot kell vetni, hogy a világ közben sokat változott. A gazdaságban a zöldenergia korszaka már nem kopogtat az ajtón, hanem berúgta azt. A kormányfő szerint a zöld átállás Magyarországnak épp kapóra jön, „két legyet üthetünk egy csapásra”. Élhetőbb lesz az ország, és kiszabadulhatunk a monarchia szétesése óta gyötrő energiafüggőségből is. A zöld átálláshoz Orbán Viktor szerint két dolog kell: a zöldenergiát meg kell termelni, és el kell tárolni. „A mi tervünk az, hogy megépítjük Paks 2-t, Paks 1 üzemidejét meghosszabbítjuk, és szélsebesen felépítjük a kisebb-nagyobb naperőműveinket.”

„Megmentjük az autógyárainkat is.” A miniszterelnök rámutatott, hogy a nyugati világban sok autógyárat zárnak be és helyeznek át, „ezt Magyarországon el kell kerülni”. „Képzeljék el Győrt az Audi vagy Kecskemétet a Mercedes nélkül!” Azt mondta: csak néhány év kérdése, és életünk minden szegletében ott lesznek az energiatároló eszközök, az autóinkban, a házainkban, a munkahelyeken, a gyártelepeken, az ipari parkokban. Orbán kitért a szegedi BYD-gyárra is, de konkrétumokba nem ment bele.

A magyar kormány erre a célra hatalmas összeget, több százmilliárd forintot fordít. Hozzátette: a magyar autóipari termelés értéke több mint 13 ezer milliárd forint; több százezer család kenyerét adja, hatalmas szak- és mérnöki tudást halmoztunk fel. A kormányfő kiemelte azokat a területeket, amelyekben Magyarország világszínvonalon sikeres: a gyógyszeriparban, a vetőmagtermelésben, az élelmiszeriparban, az infokommunikációban és az autógyártásban.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI