Novák Katalin köztársasági elnök elrendelte a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény kihirdetését, vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte ugyanakkor a Lázár-féle kastély-örökbefogadási programot, vagy hivatalos nevén a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt, tájékoztatta a Sándor-palota kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-t.
A közlés szerint a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvénnyel kapcsolatban több megkeresés is érkezett a köztársasági elnökhöz, itthonról és külföldről egyaránt. A törvény megfogalmazásait ugyanakkor sokan kritikával illették Novákék szerint, ennek ellenére elfogadta azt a köztársasági elnök.
„Világossá kell tenni, a felállítandó hivatal vizsgálati hatókörét az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni. A Szuverenitásvédelmi Hivatal akkor tölti be megfelelően az Alaptörvényben meghatározott küldetését, ha tevékenysége nem érinti a sajtószabadságot, illetve a véleménynyilvánítás szabadságát. A törvény kihirdetését a köztársasági elnök elrendelte” – olvasható a közleményben.
Vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte ugyanakkor az államfő a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt. Noha az állami kastélyok „örökbefogadására” vonatkozó koncepció támogatható, a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljes körűen meghatározta volna, indokolták azt, miért nem írta alá Novák a törvényt.
A szegedi származású államfő 2023 júliusában is vétózott, akkor a szintén Lázár Jánosék által kidolgozott és elfogadott építési törvényt küldte vissza az Alkotmánybírósághoz, mivel akkor úgy vélte, a törvény felhatalmazza a minisztert, hogy rendeletben felülírhassa a rá vonatkozó sarkalatos törvényt.