Elfogadták Lázár törvényét, ami a polgári jó ízlést védené

Az új magyar építészeti törvény, amit az Országgyűlés 135 igen, 44 nem szavazattal és 12 tartózkodással hagyott jóvá, Lázár János kezdeményezése, célja pedig a polgári ízlés elősegítése, az életminőség javítása, valamint az építészeti és zöld örökség megóvása.

Ez a törvény különbözik Lázár korábbi, a beruházásokra összpontosító javaslatától, melyet a parlament már elfogadott, és amely sok kritikát kapott a centralizációval kapcsolatos aggodalmak miatt. Lázár a korábbi javaslatot azzal indokolta, hogy az állami beruházások hatékonyabbak, ha centralizáltan irányítják.

A most elfogadott törvény három fő pilléren alapul: az épített környezet, a településkép és a kulturális örökség védelmét szabályozza. Lánszki Regő építészeti államtitkár szerint az elmúlt 25 évben a zöldterületek 10%-át építették be, ezért a törvény szigorúan korlátozza az új külterületek belterületté nyilvánítását.

A törvény tartalmazza az épületek védelmét, a főépítészek vétójogát, a kötelező tervezői művezetést és a használatbavételi engedélyhez szükséges építészi jóváhagyást. Bevezet egy zöldterületi tanúsítási rendszert, egyszerűsíti a HÉSZ fogalmát, szigorítja a reklámhordozókra vonatkozó szabályozást, és adókedvezményeket biztosít a műemlékek felújításához. A törvény részleteit fokozatosan vezetik be, egyes elemei 2024. február 1-től, mások 2025. január 1-től lépnek életbe.

Az építési és közlekedési minisztérium már korábban kidolgozta a törvény koncepcióját. Az eredeti tervek szerint a törvénynek már júliusban hatályba kellett volna lépnie, de késedelmek adódtak. Az új törvény lehetőséget ad a beruházóknak arra, hogy már a beruházás elején megtudják, épületük megfelel-e a szabályoknak. Lázár János szerint a mostani, és a korábbi építési törvény együtt határozza meg Magyarország jövőbeli építészeti irányvonalát.