Az elmúlt hónapokban olyan hírek jelentek meg, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációra, vagy GDP-re vonatkozó adatai felsőbb sugalmazásra alakulnak kifejezetten jól, írja a Portfolio.

A lap megemlíti, a Népszava cikkében közgazdászok illetve a statisztikai hivatal volt vezetői nyilatkozták, hogy a korábbi módszertannal az októberi infláció 11–12 százalék lett volna, szemben a ksh által közölt 9,9 százalékkal. Részben a kritikára reagálva a statisztikai hivatal közölte, „az infláció számítása teljes mértékben az európai statisztikai irányelvekkel összhangban történik”.

A Portfolio vette észre, hogy a statisztikai hivatal érvei ellenére Tatha Ghose, a Commerzbank szakembere külön kitér a magyar adatok körüli bizonytalanságra csütörtöki kommentárjában. Szerinte

a legkomolyabb aggály, hogy a kormány felülről szól bele a KSH munkájába,

vagyis politikai nyomásra jelentetnek meg kedvezőbb adatokat, ugyanakkor azt külső szemlélőnek nehéz eldöntenie, mennyi ebben az igazság. Ghose szerint vannak olyan országok, ahol komolyan megkérdőjeleződik a GDP- és inflációs adatok megbízhatósága, ilyen például Törökország vagy Oroszország. „Ezek jellemzően a hitelminősítők által befektetésre nem ajánlott országok, ami már önmagában sokatmondó.”

Magyarország esetében ezek az aggodalmak egyelőre nem széles körűek, mivel a KSH-nak meg kell felelnie az európai sztenderdeknek, az Eurostat folyamatosan vizsgálja a magyar adatok megbízhatóságát. Ghose viszont figyelmeztetett, a hitelminősítőknél éppen csak a befektetésre ajánlott kategóriában vagyunk, így őket is aggaszthatja az adatok megbízhatósága.