David Pressman beszólt Lázárnak, amiért ki akarja űzni a külföldi vállalatokat

David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete az Amerikai Kereskedelmi Kamarában tartott keddi beszédében a Magyarországon működő amerikai cégek által elért sikereket sorolta. Azonban beszéde során váratlanul hangnemet váltott, és kifejezte aggodalmát a magyar kormány által bevezetett intézkedések miatt, szól a Telex beszámolója.

Riasztónak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal tervezett jogkörét, mivel bármely vállalatra és munkavállalójára kiterjed, amennyiben a hivatal szerint „érdekérvényesítő tevékenységben” vagy „demokratikus vitában” vesz részt, és hatással van a független sajtóra és civil szervezetekre is „Emellett a törvénytervezet mellett Moszkva külföldi ügynöktörvénye enyhének és szelídnek tűnik.”

A nagykövet figyelmeztetett arra, hogy a külföldi befektetéseket negatívan befolyásolhatja, ha váratlan adókat vetnek ki, vagy ha például

Lázár János olyanokat mond, hogy bizonyos ágazatokban a külföldi vállalatok nemkívánatosak, és arra ösztönzi őket, hogy adják el cégeiket és távozzanak.

„Vajon Hollywoodban mit gondolnak a magyarországi befektetésekről, amikor a könyvek lefóliázásáról és a megbírságolt könyvesboltokról szereznek tudomást, vagy amikor megtudják, hogy egy jelentős kulturális intézmény vezetőjét kirúgják bizonyos fényképek kiállítása miatt” – tette fel azokat a kérdéseket Pressman, amiket már tőle is kérdeztek állítása szerint.

Pressman ezen kívül összehasonlította a külföldi befektetéseket a „guruló dollárokkal”, mondván az amerikai dollárok valójában segítik a magyar embereket, például a leukémiás betegeket, a vak csecsemőket, a szívbetegségben szenvedőket, a cukorbeteg gyerekeket és segít a fiataloknak versenyképes tudáshoz jutni a külföldi munkaerőpiacon. Ezért aztán furcsállja, hogy a magyar kormány ellenségként kezeli az Egyesült Államokat, és az amerikai kormányt vádolja a magyar kormány megdöntésére irányuló kísérletekkel.

A nagykövet a NATO-val kapcsolatos magyar álláspontot is kritizálta, hangsúlyozva, hogy a NATO nem egy szerződés, hanem egy politikai–katonai szövetség demokráciák között, és Magyarország csatlakozásakor elkötelezte magát a közös értékek mellett. Kritikáját azzal fejezte be, hogy Magyarország látszólag figyelmen kívül hagyja a NATO érdekeit, például a miniszterelnök kapcsolatait Oroszországgal és az Ukrajnának nyújtott segélyekkel kapcsolatos fenyegetéseit.

„Mi nem azért vagyunk hajlandóak amerikai vért ontani Magyarország védelméért, mert az teljesíti szűk, szerződéses kötelezettségeit, azaz a költségvetés bizonyos százalékát a hadseregére fordítja, vagy részt vesz a közös hadgyakorlatokon – hanem mert mindketten tagjai vagyunk ennek az értékközösségnek.”