Felépítenék Dubajt a Nyugati pályaudvar mögé arab befektetők

1900 milliárd forintnak megfelelő összegből építene új városnegyedet a budapesti Rákosrendező vasúállomás helyén egy arab befektető, ami mellé a magyar kormány legalább 300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztéseket végezne el – ez derül ki abból a kormányzati dokumentumtól, ami a Telex birtokába került.

A projekt része lenne egy 220–240 méteres felhőkarcoló is, a Mol-toronynál kétszer magasabb épületet Mohamed Alabbar cége, az Emaar Properties építené fel a lap szerint. A cég építette Dubajban a 828 méteres Burdzs Kalifát is, ez jelenleg a világ legmagasabb épülete. Azt írják, a rákosrendezői felhőkarcoló csak az egyik eleme lenne a területre tervezett „mini-Dubajnak”, melyet irodaházakkal és luxuslakásokkal bővítenének.

A Telex által megszerzett belsős előterjesztés szerint a beruházásnak egy a magyar állam és az Egyesült Arab Emírségek közötti államközi szerződés alapozna meg. Eszerint az arab ország által kijelölt cég versenyeztetés nélkül, de piaci áron venné meg Rákosrendező területének nagy részét, a beruházás pedig körülbelül 5 milliárd euróba (1900 milliárd forintba) kerülne.

A szerződés szerint a kormány is vállal több infrastrukturális beruházást a projekthez kapcsolódóan, melyeket korábban amúgy is terveztek. A dolog pikantériája viszont, hogy a fővárossal csináltatnák meg az alábbi fejlesztéseket, melyre valószínűleg a budapesti önkormányzatnak nem lenne pénze, így átvállalnák tőlük:

• nagyjából 155 milliárd forintból megépítenék a XIV. kerületi Nagy Lajos Király útját és a XIII. kerületi Szegedi utat összekötő felüljárót (utóbbira villamosvonalat is tervezetek);
• körülbelül 145 milliárdból átépítenék a Rákosrendező vágányait és a vasúti megállóhelyet;
• 22 milliárdból kerékpáros és gyalogos tengelyt építenének a Rákos-patak mellett;
• és meg nem nevezett összegből és módon meghosszabbítanák az 1-es metrót a körvasútig. Ez utóbbi nyomvonaláról még nem döntöttek.

A Telex úgy tudja, még most is folyamatosan zajlanak a tárgyalások a magyar állam, az Emírségek vezetése és a befektető cég között. A tervek szerint mind a fenti fejlesztések, mind az arab építkezések 2024 és 2030 vagy 2032 között zajlanának.