Tizenhárom évvel ezelőtt még csupán 25 ezren dolgoztak a 65–69 éves korosztályból, de ez a szám 2022-re 84 ezerre nőtt. Hasonló növekedés történt a 70–74 éveseknél, akik közül 2010-ben még csak 6 ezren, tizenkét évvel később azonban 28 ezren vállaltak már munkát. A KSH adatairól a Népszava Molnár Lászlót, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatóját kérdezte.
Molnár szerint az idős emberek ellátása 20–30 százalékkal alacsonyabb, mint az elmúlt évek átlagkeresete, és az indulónyugdíjak sem magasak, így ezek miatt sok nyugdíjas kényszerül munkát vállalni hazánkban.
„Magyarországon inkább a kényszer, a fejlett nyugati országokban döntés kérdése az, hogy nyugdíjba vonulás után a munkát vagy a pihenést választja az ember.”
A pénz mellett rendkívül meghatározó tényező az idősek munkavállalásában a kényszer. Ilyen kényszer például jellemzően az orvosoknál és a pedagógusoknál van jelen, a háziorvosok átlagéletkora például 65 év. Ha ők nem dolgoznak tovább, megakad az ellátás is.
Nem valami rózsás a helyzet a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének szakértője, Marosi János szerint. Marosi arról beszélt, hogy a szociális munkakörben dolgozók az alacsony, 200–230 ezres fizetés mellett alapból is kevés nyugdíjjal számolhatnak, de a hatalmas munkaerőhiány miatt szükség is van rá, hogy maradjanak dolgozni.