Tavaly egyszer 40 percig nem találták a határ kulcsát – riport a vajdasági ingázásról

„Én vettem egy elektromos rollert, hogy megkönnyítse a határon való átjutást” – meséli a Szegedernek egy vajdasági lány, aki nagyjából két éve ingázik a szerb-magyar határ túlsó oldalán lévő lakóhelye és magyarországi munkahelye között. Pontos adat nincs arról, hogy hány munkavállaló jár át naponta a Vajdaságból Magyarországra, de az elmúlt időszakban egyre inkább nehezíti életüket a határátlépés. Röszkénél gyakran előfordul, hogy az autópályán gyalog vagy kerékpárral kelnek át a határon.

A vajdasági Zentától Horgosig szinte minden településen élnek olyanok, akik a határ magyar oldalán dolgoznak, a Szegedtől nagyjából 45 kilométerre lévő Szabadkáról és környékéről is sokan járnak át a dél-alföldi megyeszékhelyre és vonzáskörzetébe. A szerb-magyar határszakaszon 9 átkelő van, Röszke és Horgos között kettő: egy nagy, amin az autópálya is keresztül megy, illetve egy kicsi vagy közúti, amit a szomszédos országok állampolgárai és az „uniós szabad mozgás jogával rendelkezők” használhatnak.

A Vajdaság északi részén élők többnyire ezen a kettőn közlekednek, itt nyáron és az ünnepek alatt mindkét irányba hosszú ideig tart a várakozás.

A kishatár 7 órakor nyit és 19 órakor zár. Akik nem tudják megvárni a nyitását, mert pont 6-ra vagy 7-re mennek dolgozni, korábban úgy oldották meg az átkelést, hogy hajnalban kocsival indultak el, amit egy a szerb határ mellett lévő dűlőúton tettek le. Innen az út egyenesen, egy a kerítésen lévő résen át a nagyhatárhoz vitt.

Így az autópályának csak a szerb és a magyar határ közötti részén kellett gyalogolni,

majd a magyar oldalon egy másik autóba szállva lehetett folytatni az utat a munkahelyre. Aki délutáni váltásban dolgozott, arra visszafelé, éjszaka várt ez a túra.

A módszer nem volt szabályos, mivel az autópályán gyalogosan közlekedni tilos, de más megoldás hiányában a hatóságok is szemet hunytak felette.

Volt kiskapu, nincs kiskapu

„Amíg megvolt a földút, ami a kis- és a nagyhatárt összekötötte, gördülékenyebben ment az ingázás mindenkinek. Sokan kihasználták ezt a lehetőséget, akár kerékpárral, akár gyalog” – meséli a magyar oldalon dolgozó lány. Ez a lehetőség az elmúlt hetekben szűnt meg a szerb oldalon zajló munkálatok miatt, bővítik a határátkelőt, új sávokat és kamionparkolót építenek, így a földút, a kerítés és a rés is eltűnt.

Most a beszámolók szerint egy kb. 2,5 kilométeres kerülőt kell tenniük az ingázóknak a szerb autópályán a határig, de ha kocsival kelnek át, akár 2–3 órát is várhatnak.

A közúti átkelővel nem csak a nyitvatartás tekintetében vannak problémák. „Sajnos előfordul, hogy reggel senki sem éri el a 7:25-ös határbuszt, mert olykor csak 7:20-kor veszik fel a munkát a határőrök. Van olyan, hogy a gyalogosoknak is egy órát kell vàrniuk, sokszor ez hangos vitákat szül. Legutóbb például nem találták a magyar oldalon a határkapu kulcsát.”

Tavaly egy alkalommal a kulcs miatt 40 percet késett a határ megnyitása, de gyakran előfordul az is, hogy informatikai probléma miatt nem halad az átléptetés. A határbusz Szeged és Röszke között közlekedik, a határ mellett teszi le az utasokat, akiknek az átkelőn már gyalog kell átmenniük. Hétvégenként az is előfordul, hogy egy-egy buszról akár több tucat diák is leszáll, akik a kocsikat kikerülve jelentkeznek okmányellenőrzésre, ezzel is növelve az átjutási időt.

„Én vettem egy elektromos rollert, hogy megkönnyítse az átjutást. Már a kishatárt használom, és így nem kell félnem, hogy lemaradok a határbuszról” – meséli riportalanyunk.

„Sétálj végig és írd össze, hogy mennyi a magyar és a szerb rendszámtáblások aránya. Az mutatja, hogy valaki hol él életvitelszerűen.

A kishatár hiába készült elvben nekünk, a legtöbb autó német és hasonló rendszámos lesz” – hívja fel a figyelmet egy másik vajdasági ingázó arra a problémára, hogy bár az átkelőt azért hozták létre, hogy a kamionok és a buszok kizárásával megkönnyítsék a két ország közötti mozgást, sokszor más nemzetek polgárai miatt dugul be.

A közúti határ infrastruktúrája biztosítja, hogy magasabb forgalom esetén csak belépő vagy csak kilépő irányú legyen a közlekedés, így egyidőben egyirányban négy sáv is működhet. Ezzel is sokszor az ingázók járnak pórul, hiszen ez akadályozhatja a határbuszt, nehezebb eljutni a parkoló autókhoz, valamint újabb sétára kényszerítheti a gyalogosokat az autópályán.

Az érintettek korábban egy levelet is írtak a szerb parlamentben is jelen lévő Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetőinek arról, hogy milyen változtatásokat szorgalmaznak. Azt javasolják, hogy 19 és 7 óra között engedjék át a gyalogosokat és a kerékpárosokat a közúti átkelőn, vagy hogy a határkapu legyen nyitva a nap 24 órájában, de legalább 4 és 23 óra között. Parkolót szeretnének mindkét oldalra, folyosót, ami összeköti a kis- és nagyhatárt Szerbia területén, illetve buszmegállót, a helyi buszközlekedés újraszervezését. Kéréseik között egy kerékpárút is szerepel, amely összekötné Horgost Szegeddel és Szabadkával.

Sokszor minősíthetetlen a stílus

A Vajdasági Magyar Szövetségnek sincs pontos adata az ingázók számáról, valahová 700–800 és 2000 fő közé teszik őket. Hogy hány életet befolyásol nap mint nap a Horgos–Röszke közúti átkelő nyitvatartási ideje, azt már nem tudni. Lapunknak azt írta a párt, hogy hozzájuk is több megkeresés érkezett a probléma miatt, amit próbálnak orvosolni, a nyitvatartási idő meghosszabbítását egyébként is szorgalmazzák, ezt az új helyzet még inkább aktuálissá tette. Azt írták, hogy a törvényhozásban is sürgetik a probléma megoldását.

Egy másik politikai szervezet, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) szerint a hatóságok rideg hozzáállása miatt is problémás az emberek számára a mindennapi ingázás.

„Sajnos a szerbiai hatóságok nem engedélyezik a határ közelében lévő parkolást, amiért egy időben büntették is a járművek tulajdonosait, majd hallgatólagosan tűrték csak meg a közlekedésüket a nemzetközi és a régi határátkelő közötti vámövezeten keresztül” – közölte a VMDK.

A hatóságok hozzáállásának egy másik oldaláról, egy az átkelőket naponta használó, neve elhallgatását kérő ingázó is mesélt a Szegedernek. „Néha annyira nem emberhez méltóan viselkednek a határőrök,

úgy ordítanak az emberrel, hogy az borzasztó.

Megértem, hogy fáradtak és nincsenek megfizetve, de van egy határ, amit illik betartani” – mondta.

A VMDK szerint, ha külön kapukat biztosítanának a kerékpáros-, gyalogos- és kismotorforgalomnak, vagy ha a magyarkanizsai és a röszkei önkormányzat tudna biztonságos parkolókat adni a közelben, az is sokat javítana a helyzeten.

Folyamatban vannak a papírok, csak intézkedni kell

„A szerb hatóságokkal a határátlépéssel kapcsolatban folyamatos a koordináció, információcsere” – írta megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata. Állításuk szerint a helyzet okán már megtörtént a kapcsolatfelvétel a szerbek felé.

Elmondásuk alapján a 12 órában nyitva tartó, kisebb forgalmú határátkelőknél kiemelten kezelik az ünnepi időszakokat, szükség szerint a szerb féllel megállapodva, ideiglenesen meg is szokták hosszabbítani a nyitvatartási időt. Folyamatosan elemzik is a határforgalmi adatokat, egyeztetnek a szerb féllel, ezek alapján végzik a fejlesztéseket.

Az ORFK válaszában azt is jelezte, hogy kerékpáros és gyalogos közlekedésre csak a kishatáron van lehetőség, az autópályás átkelőnél a gyalogosforgalom a közlekedési szabályok alapján tilos. „A nyitvatartási idő módosítása érdekében szükséges a határforgalom-ellenőrzésben érintett hatóságok, valamint a szerb rendőri és vámszervek megkeresése, amelyek megkezdődtek” – írják.

Túlélésre játszanak

Újvári Zsombor, a VMSZ képviselője nemrégiben fel is szólalt a problémával kapcsolatban a szerb parlamentben. A közúti átkelő nyitvatartási idejének meghosszabbítása mellett a helyzet közlekedésbiztonsági kockázatáról is beszélt, kiemelve a nagyhatáron átsétálókat. Úgy véli, hogy az út mellett hagyott autókra is lenne megoldás, hiszen a kilépő termináltól nem messze található egy viszonylag nagy, aszfaltozott terület, amit alkalmassá lehetne tenni ezen járművek napközbeni tárolására.

Az ingázók közül többekben már az is felmerült, hogy ha nem változik a helyzet, kénytelenek lesznek feladni a magyarországi munkahelyüket, vagy elköltözni Szerbiából és Magyarországon letelepedni. „Azt gondolom, mindenki a legjobb tudása szerint próbál cselekedni,

a nyári illetve a karácsonyi időszakban pedig az utazók is és a határőrök is csak a túlélésre játszanak.

Sokak fejében megfordult már, hogy a helyzet miatt feladják a magyarországi munkahelyüket, ezt mindenki úgy fogja csinálni, ahogy jónak látja” – meséli a vajdasági lány.

A problémával kapcsolatban a szerb közlekedési minisztériumot is kerestük, de ők cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre. A magyar hatóságok egyébként bíznak abban, hogy hamarosan megindulhat a röszkei vasúti határátkelőhelyen a személyforgalom, valamint elkészül a kübekházi közúti határátkelőhely végleges infrastruktúrája, ami többek között megkönnyítheti a határmenti ingázók utazását is.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el.