A migráció olyan, mint a fánk

„Az embercsempészet igazi iparág lett” – mondta Kiss-Rigó László püspök a Mathias Corvinus Collegium A migráció kora szegedi kerekasztal-beszélgetésén, pénteken. Az eseményre meghívták Nicolas Monti francia, valamint Mark Krikorian és Eric Ruark amerikai szakértőket is.

Mark Krikorian, a Center for Immigration Studies igazgatója a fánkokhoz hasonlította a migrációt. Szerinte nem maguk a bevándorlók változtak, hanem a befogadó országok hozzáállása, hasonló módon, ahogy az édesség is lényegében ugyanaz marad, csak az ember ízlése vagy emésztőrendszere változik az évek során. Szerinte a különbség a migránsok befogadásában a társadalom szerkezetéből adódik, amely korábban a mezőgazdaságra épült, ezt felváltotta az ipari, majd posztindusztriális társadalom, amelyben már nincs akkora szükség a bevándorlók készségeire.

Eric Ruark, a NumbersUSA kutatási igazgatója a témáról azt mondta, az Egyesült Államoknak nincs oka beengedni az olyan bevándorlókat, akik nem menedéket, hanem munkát keresnek, mivel arra ott vannak az amerikaiak.

Kiss-Rigó László szegedi-csanádi megyéspüspök nem ért egyet azzal, hogy a bevándorlók természete nem változott jelentős mértékben. Szerinte a rendszerváltás előtti rezsimből menekülő magyarokkal szemben a déli határon „most nem kopognak, hanem berontanak” a migránsok. „Olyan, mint egy invázió, nem érdekli őket semmi.” Azt mondta, idén eddig 170 ezren kísérelték meg átlépni a határt, bár

azt ő is beismeri, hogy a statisztika hazudhat, mivel egy ember többször is próbálkozhatott.

Szerinte az embercsempészet „igazi iparág lett”, és biztos benne, hogy akik ebből meggazdagodnak, újabb bűncselekményekre költik a pénzt. Ugyanakkor szerinte „semmiség lenne a kellemetlenség, amit okoznak, ha valódi menekültek lennének”.

A „valódi” menekültekkel kapcsolatban azt gondolja, „próbáltunk humanitárius segítséget nyújtani”. Nem érti, miért kritizálják a magyarokat, hiszen szerinte akik kérelmet adnak be, azokat szívesen látják, a nehéz helyzetű, Szíriából, Nigériából, Afganisztánból származó diákoknak pedig ösztöndíjat is nyújtanak. „Nem csak keresztényeknek” – tette hozzá.

Bár az esemény Urbán Ferenc könyve után A migráció kora nevet kapta, a jelenlévők nagyjából egyetértettek abban, hogy nem új jelenségről beszélünk. „A migráció természetes dolog, semmit nem tehetünk ellene” – állítja Krikorian, de abban hisz, hogy lehet irányítani, és ebben nagy szerepe van a kormányoknak. Ami biztosan nem segít szerinte, az a bűnbakkeresés, hiszen „ha nem lennének Sorosok és Putyinok, akkor is megtörténne ugyanez”.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el.