„A fejlett világba beköszöntött demográfiai tél most jégkorszakba fordul” – hangsúlyozta Novák Katalin az V. Budapesti Demográfiai Csúcson csütörtökön Budapesten, hozzátéve, hogy „miközben kongatják a vészharangokat a klímaváltozás miatt, a világ valódi és visszafordíthatatlan változására alig figyel valaki”.
Az ötödik alkalommal megvalósuló Budapesti Demográfiai Csúcson minden a szabadság körül forog a köztársasági elnök szerint, aki felidézte azokat a „családellenes időket”, amikor a gyerekei is születtek, 2004-ben, 2006-ban és 2008-ban. Akkor törölték el az otthonteremtés támogatását, lerövidítették a gyerekkel otthon tölthető időszakot, nőttek a családok anyagi terhei, megszűnt az alig megszokott biztonságérzet, egyre kevesebben merték vállalni a házasság kötelékét, történelmi mélypontra zuhant a gyermekvállalási kedv – sorolta. Azóta azonban minden megváltozott Novák szerint, és a családok harcolnak egy szebb jövőért.
„Ha a gyermektelenség válik általánossá, ha továbbra is évről-évre kevesebb gyermek születik majd, mint ahányan eltávoznak, szeretett és biztonságosnak hitt világunk szertefoszlik” – fogalmazott. „Ha nincs gyermek, nincs jövő. A Földre is csak akkor van értelme vigyáznunk, ha vannak gyerekeink, unokáink, akiknek továbbadhatjuk” – mondta a klímaváltozással történt összehasonlítás után.
Forrás: Novák Katalin Facebook-oldala
Szólt arról is, hogy a demográfiai jégkorszak egyre védtelenebbül ér bennünket, „életünk tartóoszlopai, keresztény kultúránk alapvetései recsegnek-ropognak, s ha nem vigyázunk kikezdhetetlennek hitt értékeinkre, önként feláldozzuk magunkat még azelőtt, hogy a beköszöntő jégkorszak áldozataivá válnánk”. A Novák által „szabadságharcos”-nak hívott családok nem hagyják magukat szerinte, nem adják a templomot és nem adják az iskolát, vissza fogják venni mindazt, ami a családoké.
A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a bibliai tizenkettes szám a magyar szabadságharcok történetében is jelentős szerepet játszik, 175 évvel ezelőtt, 1848-ban a forradalom és szabadságharc idején 12 pontot fogalmaztak meg hőseink. „Ez a magyar szabadság vastörvénye” – hangsúlyozta Novák, hozzátéve: a magyar családok szabadságharcának is legalább tizenkét alapvetése van, olyan követelések, melyek tartós megvalósulása a családpártiság alapja lehet.
A köztársasági elnök 12 pontban fogalmazta meg, hogy mit kívánnak a magyar családok: elsőként a nevelés szabadságát, azt, hogy a gyerekek nevelése a szülők joga, felelőssége és kötelezettsége legyen, amelyben nincs helye semmiféle ideológiának.
„Nem hagyjuk, hogy gyermekeinket megfosszák az önazonosságukból fakadó biztonságérzettől – mondta Novák, majd éles témát érintett. –
aki kislánynak született, nőhessen fel lányként, aki kisfiúnak, fiúként”
– folytatta a köztársasági elnök, hozzátéve: a magyar családok családpárti döntéshozókat követelnek, akik nem lázítanak a családok ellen. „A családpártiság legyen nemzeti minimum.”
A következő pont a magyar családok képviseletére vonatkozik itthon és külföldön: Magyarország ne adja hozzájárulását családellenes döntésekhez. A biztonságra vonatkozó követelésben Novák Katalin kiemelte: óvodáink, iskoláink, falvaink, városaink, országunk és határaink legyenek biztonságosak, ne kelljen aggódnunk gyermekeinkért és idősödő szüleinkért.
Kapjanak megfelelő lehetőségeket a gyerekesek is, ne járjon rosszabbul az, aki gyereket vállal annál, aki önként lemond erről. A gyerekvállalás ne válhasson szegénységi kockázattá, hangsúlyozta Novák Katalin, hozzáfűzve: ne legyen anyagi akadálya a vágyott gyerekek megszületésének.
Az államfő az idősek megbecsülésére is kitért, valamint valódi választási szabadságot kért a nőknek, hogy a munka miatt ne kelljen lemondaniuk a gyermekről, sem a gyermek miatt a munkáról. Felhívta a figyelmet a saját otthon biztonságának megvédésre és a fiatalok segítésére az otthonteremtésben. Emellett versenyképes köznevelést, szakképzést és felsőoktatást, korszerű egészségvédelmet kért, kiállást azok mellett, akik az átlagnál nehezebb körülmények között élnek és figyelmet a határon túli magyar családoknak.