Aszódi Attila atomenergetikus szerint emberi tevékenység is okozhatta a földrengéseket Békés megyében

Aszódi Attila atomenergetikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára a Portfoliora írt cikkében világított rá arra, hogy Szarvas–Kondoros–Mezőberény–Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, összesen 99 darab földrengés pattant ki. Ez szerinte nem lehet véletlen, vagy éppen természetes, úgy véli, ezeket akár emberi tevékenységek is gerjeszthették.

Még Békés vármegyében történt augusztus 19-én, hogy először egy 1,7-es magnitúdójú földrengést mértek, majd fél órára rá egy négyes, pár perc múlva pedig egy 4,1-es erősségű rengés is kipattant. Mint írja, ez önmagában nem szokatlan, néhány évtizedenként előfordulnak ilyen erősségű földmozgások, ám az igen furcsának számít, hogy közel száz rengést mértek rövid időn belül, szinte egymásba érve.

Erre alapozza, hogy emberi tevékenység okozhatta mindezt, majd megnézte, hogy mik lehetnek ezek: az egyik a Corvinus-projekt, amelyben a szénhidrogén-kitermelést akarják fokozni. Ennek kapcsán az epicentrumoktól északkeleti irányban már zajlanak a kutatások, és akár négy kilométer mély földgáztermelő kutakat is fúrhatnak.

„Az új módszerek szerint manapság sokszor a mélységi rétegek repesztésével igyekeznek fokozni a kihozatalt. Nem tudom, ilyen technológiát alkalmaznak-e vagy terveznek-e alkalmazni a Corvinus-projektben, de a dolog mindenképpen vizsgálandó, hiszen a nemzetközi gyakorlat szerint pont ilyen felhőszerű földrengéseloszlást képes generálni a szénhidrogén-kutatás és kitermelés. Mind az USA-ban, mind Nyugat-Európában számos példa volt erre az elmúlt időszakban” – írta Aszódi.

Másrészt épp most tervez a kormány a földgázimport-függőség csökkentése érdekében egy nagyobb ívű geotermikusenergia-programmal a térségben: Békéscsabára fűtőművet terveznek, Mezőberényben tíz évvel ezelőtt geotermikus erőmű projektet valósítottak meg, ami Aszódi szerint a többi között rétegrepesztésen alapul, ami a világ más pontjain bizonyítottan hozzájárult indukált földrengések kiváltásához. „Számos projektet ismerünk a világban, amelyek a szeizmológiai következmények hatására meghiúsultak.”

Aszódi végezetül arra inti a döntéshozókat, hogy a kérdés komoly vizsgálatot és intézkedéseket igényel, utóbbiak között például a magyarországi aktív törésvonalak felülvizsgálatát, ugyanis mint írja, a 2023-as szeizmológiai térképen a Kondoros környéki területen mindössze egy potenciális aktív törésvonalat jelölnek, de szerinte a nagy számú földrengés alapján aligha maradhat a potenciálisan aktív kategóriában.