Szeptembertől folytatódnak a demonstrációk, hídfoglalásra is készülnek a diák- és szakszervezetek

Az országos hírnévre szert tett, sokszor átfestett budapesti Tompa utcai padnál jelentette be közös sajtótájékoztatón az Egységes Diákfront, a Civil Bázis és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy szeptembertől országjárásba kezdenek, közösen ötletelnek, majd az Európai Parlament mintájára saját parlamentet hoznak létre.

A Telex beszámolója szerint elhangzott konkrét dátum is: szeptember 1-jén „felkészülő” tüntetést tartanak, szeptember 15-re pedig „demokrácia napi” demonstrációt jelentettek be a Kossuth térre. Az előbbi megmozdulás célja, hogy tájékozódjanak, így sátrakban olyan különböző közéleti témákat fognak feldolgozni, mint a bosszútörvény és diákváros, emellett taneszközgyűjtésbe is kezdenek.

A szeptember 15-i eseményt viszont nagyra tervezik: a Margit híd budai hídfőjétől vonulnak majd a Kossuth térre, ahol a környezetvédelemmel foglalkozó Fridays for Future-rel összefogva tüntetnének. Ez tehát egy hídfoglalásos demonstráció lesz, és terveznek egy másikat is, de erről nem árultak el részleteket a Telex újságírójának. Szegedi megmozdulásokról egyelőre nem tudni.

Bár a tiltakozások ellenére a státusztörvényt végül elfogadta a parlament július 4-én, és Novák Katalin köztársasági elnök is aláírta azt, a nyári szünetre nem csupán a tanítás, de a demonstrációk is félrevonultak, ezeket szeptembertől tervezték folytatni. A tanároknak egyébként szeptember 15–29. között kell nyilatkozniuk az új jogállásról, különben novembertől automatikusan megszűnik a jogviszonyuk.

A Belügyminisztérium érvelése szerint az új pedagógus-életpályáról szóló törvény célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Rétvári Bence az MTI-nek azt mondta: a legfontosabb cél a pedagógus hivatás elismerése, az, hogy legyen egy önálló, az ő tevékenységükre szabott jogállásuk a pedagógusoknak. A másik cél pedig az állítólagos béremelés alapjainak megteremtése.