Akkora az infláció, hogy évközi minimálbér- és bérminimum-emelés jöhet

A 24.hu írta meg, hogy a 2023-as minimálbér- és bérminimumemelésről szóló megállapodás szerint – a vártnál nagyobb infláció miatt magasabb lehet a fogyasztói árindex – félévkor a szakszervezetek és a munkáltatók is újra tárgyalnak majd egy esetleges évközi minimálbér-, illetve bérminimum-emelésről. Márpedig a decemberi tárgyalásokon 15 és 18 százalék közötti éves inflációval számolt a kormány, de idén egészen áprilisig végig 25 százalék felett maradt, kérdés mit hoz a jövő.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert azt mondta a lapnak, hogy a bérmegállapodás szerint nemcsak az inflációs adatokat kell figyelni, hanem azt is, hogyan alakul a bruttó hazai termék. Most éppen technikai recesszióba került az ország, de az éves várakozás még mindig pozitív szerinte. Érdekvédőként úgy gondolja, hogy a jegybank március végi prognózisát kellene alapul venni, mely 0–1,5 százalékos bővülést vár.

Az egyeztetés esetén automatizmusra számít Zlati, vagyis szerinte sor kerül rá, de ha mégsem, akkor a szakszervezet kezdeményezi azt. Az első négy hónap adatai alapján az látszik, hogy romlott a munkavállalók helyzete, hiszen a minimálbér 16 százalékkal emelkedett januártól, bruttó 200 ezer helyett 232 ezer forint lett, a bérminimum pedig 14 százalékkal bruttó 260 ezerről 296 400 forintra nőtt.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára megerősítette a 24.hu-nak, hogy jelenleg is folyamatosan egyeztetnek, ám elmondása szerint az még nem derült ki, mikor kerül napirendre a minimálbér-korrekció, de arra számít, hogy júniusban. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a többi között téma a külföldi munkavállók foglalkoztatása és az uniós jogharmonizáció is.