Tavaly újra sokan vándoroltak ki az országból, a statisztika ráadásul alulbecsüli számukat

A tavalyi évben 26 500 magyar állampolgár vándorolt külföldre, ez majdnem ötezerrel több, mint egy évvel korábban, míg a hazatérők száma 21 900-ra esett vissza. Ennyire magas kivándorlási számra utoljára 2017-ben volt példa, akkor 26 957-en döntöttek így – mindez a KSH adataiból derült ki, melyet a Portfolio szemlézett. Ezzel megtört a pozitív tendencia, hiszen még 2021-ben – a bejelentett adatok alapján – hosszú idő után fordult elő, hogy többen tértek haza, mint amennyien a kivándorlás mellett döntöttek. Az elmúlt 13 évben a rekord 2015-ben volt: közel 32 ezren vándoroltak ki.

Azt viszont a Portfolio is megjegyezte, hogy a nemzetközi migráció elég nehezen mérhető, ezért az ezzel kapcsolatos statisztikák nem teljesen megbízhatóak. Az Európai Unión belüli vándorlást majdnem lehetetlen mérni, a KSH például csak azt sorolja a kivándorlók közé, akik

ténylegesen vagy terveik szerint legalább 12 hónapra elhagyják az országot.

Ráadásul a Belügyminisztérium lakcím- és TAJ-szám nyilvántartását használják ehhez, vagyis aki hivatalosan nem jelenti be külföldre költözését a magyar hatóságoknak, az nem szerepel a statisztikában. Az ráadásul a határon túli magyarok kettős állampolgárságának tudható be, hogy 2012-ben „hirtelen” megháromszorozódott a Magyarországra költöző, külföldön született magyar állampolgárok bevándorlása.

Az Eurostat adatai szerint az Unióban 2021 végén mintegy 370 ezer magyar állampolgár élt. A legnagyobb számban Németországban élnek magyarok (190 ezer fő körül), Ausztriában a 100 ezret közelítette a számuk tavalyelőtt, míg Hollandia áll a harmadik helyen 10 ezer feletti számmal. A nem uniós országok közül az Egyesült Királyságban nagyjából annyi magyar él, mint Németországban, ám számuk a Brexit óta megcsappanhatott.