Lázár János: Fegyvergyárak épülnek és harcirepülőgép-gyártás is lesz Magyarországon

Lázár János Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője legutóbb az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetség (ÉVOSZ) podcastjában, a Spakliban adott interjút. Többek között arról beszélt, hogy 2025-ig kevesebb lakás épül majd, viszont az infrastruktúrális újítások mellett Magyarország intenzív fegyvergyártásba fog kezdeni.

Alapvetően a Népszava figyelt fel az interjúra, amelyben Lázár arról beszélt, hogy a napokban hagyta jóvá a kormány azt az elgondolást, miszerint megváltoztatnák az építészetet és az építésügyet Magyarországon. Egyebek mellett arról is szót ejtett, hogy az ipari innovációk felé mozdulnak majd 2023–2025 között, és ehhez az építőipar változására is szükség van. Elmondása szerint kevesebb lakás fog épülni az országban, viszont sokkal több energiát fordítanak majd a közművi infrastruktúrára. 

E-kapcsán beszélt arról is, hogy a fegyvergyárak építése és a fegyvergyártás kerül majd előtérbe, illetve lesz repülőgép-, harcirepülőgép-gyártás is. Mindemellett úgy véli, hogy a lengyelek 10 milliárdért vesznek fegyvereket, tehát egy építőiparos gondolkodhat úgy, hogy ipari csarnokot fogok építeni, csak ezúttal fegyvergyáraknak.

Lázár szerint Lengyerország mellett Magyarország is vezető gazdasági hatalommá nőheti ki magát a térségben a 2030-as évekre. „Magyarország a világ kétszáz országa közül a 45-50. legfejlettebb. Az a kérdés, hogy tovább tudunk-e lépni” – mondta.

A kormány vélhetően ténylegesen középhatalmi szerepre törekszik a fegyvergyártás terén. Maróth Gáspár haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztosként még 2019-ben jelentette be, hogy az Orbán-kormány megvásárolta a Hirtenberger Defence Systems (HDS) nevű osztrák fegyvergyárat, melynek tulajdonában van egy brit központ is. Mindemellett a kormány néhány évvel ezelőtt jókora haderőfejlesztésbe kezdett és a hazai hadiipar fejlesztését is elindították.

A Telex azt írja, hogy a hazai hadi üzemeket a magyar állam Európa egyik kiemelkedő hadi cégének számító Rheinmetall-lal társulva alakította ki. Vegyesvállalatokat létesítettek, melyekben a többségi tulajdonos – 51 százalékos tulajdonrésszel – a német fegyvergyártó vállalat, a fennmaradó 49 százalékot pedig a magyar állam birtokolja. Összesen hat új hadiüzem jön létre az országban, ezekből kettő már működik, négy pedig még csak a kivitelezési vagy a tervezési fázisig jutott el. Az épülő gyáraknak a hazai forgalom mellett kiemelt célja lesz az exportra való termelés is.