Recesszióba fordulhatott a magyar gazdaság, miközben a kormány szerint kiválóan teljesítünk

A KSH arról számolt be, hogy nő a munkanélküliség, mert csökkennek a cégek megrendelései, a magyar gazdaság teljesítménye pedig 0,4 százalékkal visszaesett a tavalyi negyedik negyedévben a harmadik negyedévhez képest, melyben szintén egy 0,7 százalékos csökkenés volt mérhető, tehát technikai recesszióról beszélhetünk.

Az RTL Híradónak nyilatkozott Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a KSH friss jelentése azt jelenti, hogy  recesszióba került a magyar gazdaság annak ellenére, hogy tavaly még több mint 7 százalékos volt a növekedés az első félévre vonatkozóan. A GKI szerint ez egyrészt az szja-visszatérítés, másrészt a teljes 13. havi nyugdíj kifizetése miatt volt. A második félévben viszont csökkent a fogyasztás, ami visszafogottabb termelést igényel, tehát nőni fog a munkanélküliek száma idén.

Mindeközben tovább dübörög a kormány sikerpropagandája. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az állami hírügynökségnek ma azt mondta, a válság közepette is kivételesen teljesített a magyar gazdaság 2022-ben. Mindemellett azzal érvelnek, hogy az egész éves gazdasági teljesítményt kell nézni, mely szerint tavaly összességében 4,6 százalékkal nőtt a gazdaság 2021-hez képest.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyenesen arról bszélt, hogy ez a növekedés „az Európai Unió átlagánál 1 százalékkal legalább magasabb, ami jól mutatja, hogy Magyarország egy nehéz évben is fel tudott zárkózni az életszínvonal, illetve a GDP tekintetében a jobb helyzeteben lévő országokhoz”.

Az RTL Híradójában megjegyezték, hogy tavaly a negyedik negyedévében azonban semmilyen felzárkózásról nem volt szó, az Eurostat friss összesítése szerint az ötödik legrosszabb teljesítményt nyújtotta a magyar gazdaság az Unióban. A Portfolio az Eurostat adataiból úgy számol, Magyarországon kívül csak a csehek és finnek fordultak recesszióba.

A Telex arról is készített egy elemzést, hogy bár a forint látszólag kitörő erőben, ennek nagy ára van. A 13 százalékos magyar alapkamat és a 18 százalékos effektív kamat ugyanis olyan felárat ígér a külföldi befektetőknek, hogy ők örömmel veszik a magyar devizát, ám ez az időszak csak a forintpiacon nyugodt, hiszen mindez annyira drága az országnak, hogy mindenki azt firtatja, mikor lehetne végre lejjebb vinni a kamatokat.