Vármegyénkben 288 400 forint volt a nettó átlagkereset tavaly, ezzel a középmezőnyben vagyunk

A hvg.hu vette észre, hogy a KSH kiadta a legújabb Fókuszban a megyék (sic!) című összeállítását, mely még 2022 első három negyedévére vonatkozik. Az adatokat úgy lehetne összefoglalni, hogy még a gazdagabb vidéki vármegyék fizetései sincsenek a budapesti bérek közelében sem, sőt, szinte semelyik sincs az országos átlag felett.

Magyarországon 2022 első három negyedévében 334 920 forint volt a nettó átlagkereset, ez jött ki a Központi Statisztikai Hivatalnak. Azonban a hivatkozott térképen az látható, hogy nagy különbségek vannak országon belül. A budapesti 413 ezer forintos szám annyira felhúzza az átlagot, hogy a fővároson kívül csak Győr-Moson-Sopron vármegye tudott becsúszni az átlag fölé, de még az ottani átlagbér is 67 ezer forinttal van a budapesti alatt.

Csongrád-Csanád vármegye egyébként tartja a helyzetét a középmezőnyben a 288 400 forintos nettó átlaggal, megelőzve Bács-Kiskunt és Hajdú-Bihart is. Korábban általában az előbbivel versengtünk, jellemzően megelőzte vármegyénket pár ezer forinttal átlagfizetésben a kecskeméti központú vármegye, a helyzet azonban most megfordult. Tizenhárom vármegyében nem éri el az átlagkereset a 300 ezer forintot, de két olyan van, ahol még a 250 ezer forintot sem: ebből az egyik a szomszédos Békés vármegye.

A munkanélküliséget nézve kifejezetten jól szerepel Csongrád-Csanád vármegye már régebb óta, a KSH adatai szerint ugyanis mindez 2,3 százalékra adódott, mindez 74,5 százalékos foglalkoztatási rátával, ami már inkább csak középmezőny. Annyira jó a munkanélküliségi ráta, hogy csupán Vas, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyék voltak előttünk 2 százalék alatti értékekkel. Szintén 2,3 százalékon áll Pest megye, azonban Budapesten már 2,7 százalékra jött ki a munkanélküliség tavaly az első három negyedév adatai alapján.