A vármegyés átnevezés miatt 1172 jogszabályt kellett átírni

A Wolters Kluwer tavaly novemberben 30 éves Jogtárának adatai alapján összegyűjtötte a 2022-es évre vonatkozó jogalkotási történéseket. Azt írják erről szóló közleményükben, hogy az idén január elsejétől érvényes, vármegyés átnevezések miatt 1172 jogszabály módosult, ugyanis mindent át kellett írni, ahol a megye szó szerepelt. Emellett 714 megyehatárjelző táblát kellett kicserélni, több száz intézmény és szervezet neve változott meg, december utolsó napjaiban több száz kormányrendelet jelent meg erről a Magyar Közlönyben.

Az idei évben összesen 267 olyan kormányrendelet született, amit a veszélyhelyzetre hivatkozva alkottak meg. Ez az összes jogszabály 18,5%-a, míg a kormányrendeletek 41,9%-a. Ezekből 82-t a kormány az év utolsó két hónapjában, novemberben és decemberben fogadott el. A Helsinki Bizottság szerint ezt a lehetőséget a kormány többször is politikai haszonszerzésre használta.

A veszélyhelyzeti rendeletekkel korlátozták indokolatlanul hosszú ideig a gyülekezési jogot, lehetetlenítették el a tanárok sztrájkját, vagy növelték 45+45 napra a közérdekű adatkérésekre való válaszadás határidejét. De például akkor is az ukrán háborúra hivatkoztak, amikor a 30 év alatti anyák szja-mentességéről vagy a 2023-as költségvetés módosításáról döntöttek.