Novák Katalin: Orbán Viktor nem dorgál, karácsonyra pedig szegedi halászlé és túróscsusza

Közel félórás interjút adott Magyarország köztársasági elnöke, a szegedi származású Novák Katalin. A TV2-n látható beszélgetés során össze-vissza szakadó réteslapokkal indult, majd miután Novák állást foglalt a szegedi halászlé mellett, olyan témák jöttek fel, mint az ukrajnai háború, kapcsolata a miniszterelnökkel, vagy a pedagógusok helyzete.

„Egy államfő mozgástere egészen más, mint a kormánynak, a családok ügye és a családi értékek melletti kiállást azonban továbbra is fontosnak tartom” – többek között ezt mondta a köztársasági elnök a TV2 Tények című műsorának adott hétfői karácsonyi interjújában. Novák Katalin az ukrajnai háború mellett arról is beszélt, hogyan egyezteti össze az államfői hivatást a családdal.

Bejglit még soha, halászlevet szegedit

Az interjút Pachmann Péter televíziós szerkesztő, műsorvezető készítette, akinek első kérdése arra vonatkozott, hogyan érvényesül Novák a konyhában, amióta ő a köztársasági elnök, és úgy egyáltalán, most a karácsonyi időszakban van-e ideje sütni-főzni. Azt is megjegyezte Pachmann, hogy Novák nem félt korábban olyan ételeket posztolni, amelyek nem éppen sikerültek jól.

„A múltkor jártam úgy, hogy vendégek jöttek, igyekeztem a réteslapokat elhelyezni, és azok szakadtak össze-vissza. Vannak sikereim és kudarcaim is a konyhában” – mesélte egy karácsonyfa előtt ülve Novák Katalin, aki azt is megosztotta a tévénézőkkel, hogy inkább szeret sütni, mint főzni. Szerinte karácsonykor nem érdemes a tökéletességre törekedni, mert az sok feszültséghez vezet. „Ezért én úgy döntöttem, ezt a részét elengedem.”

A családpolitikáról kiemelte, egy államfő mozgástere egészen más, mint a kormánynak, és ezt tiszteletben tartja. A családok ügye azonban sokkal tágabb a kormányzati döntéseknél, és továbbra is fontosnak tartja a családok és a családi értékek melletti kiállást, valamint a családalapítás előtt állók bátorítását.

Első ünnepi elnöki köszöntőjében igyekszik majd méltóképpen megjelenni, és olyan hangon megszólalni, amit akkor fontosnak tartanak a magyar emberek. Bízik abban, hogy a nézők azt fogják érezni,

nemcsak közöttük él, hanem velük éli ő is a mindennapjait.

A családi élet tudja, hogy nem egy rózsaszín élet, és mindenkinek vannak problémái. Őt is a magyar embereknek a problémái, kérdései foglalkoztatják nap mint nap, és azon gondolkodik, hogy köztársasági elnökként mit tehet azért, hogy mindenki érezze: több az, ami összeköti a magyarokat, mint ami elválaszt és megkülönböztet.

„Ukrajna egy szomszédos ország, amelyet megtámadott a szomszédja, Oroszország, és ebben a helyzetben egyfelől kifejezni az irántuk való szolidaritást, másfelől kapcsolódni egy ilyen humanitárius akcióhoz, olyan lehetőség volt, amiben szerettem volna Magyarország támogatását kifejezésre juttatni” – mondta az államfő.

Az ukrán vezetőkkel találkozva megragadta a lehetőséget arra, hogy a kárpátaljai magyarság, mint ukrajnai kisebbség helyzetéről is szóljon, majd a látogatást követően egyenesen Kárpátaljára ment, ahol az advent első vasárnapját a magyar közösséggel ünnepelte.

Nem dorgálás

A diplomácia világában számos eszköz van arra, hogy érzékeltesse, amiről úgy gondolja, hogy érzékeltetnie kell, mert az országa érdeke azt kívánja. Egyet tud érteni a magyar külpolitikával, ő ehhez hozzátenni tud, nem ezzel szemben szeretne menni.

Novák Katalin a közösségi médiát kötelező elemnek tartja, lehetőségnek, hogy eljusson közvetlenül is sokakhoz, azonban hangsúlyozta, ez a valóságnak csak egy kicsi szelete. A családtagjait a minősített pillanatokban igyekszik megmutatni a nyilvánosságnak, de csak akkor, amikor ők ezzel egyetértenek.

Pachmann megkérdezte azt is, hogy amikor Novák aggresszornak nevezte Oroszországot, amiért az megtámadta Ukrajnát, akkor Orbán Viktor megdorgálta-e. „Kapcsolatunk a miniszterelnökkel nem ilyen jellegű. Nem dorgálás, nem adok-kapok, és nem is kioktatás” – mesélte Novák, aki szerint egyenrangú, korrekt viszonyuk van, és örömét fejezte ki, hogy ma Magyarországon az ország két vezetője rendszeresen érdemben tud beszélni egymással. „Meggyőződésem, hogy ez a magyar emberek érdeke.”

Nem egy rózsaszín élet

A pedagógussztrájkról szóló kérdésre Novák Katalin azzal válaszolt, hogy Jelenits tanár úr 90 éves születésnapja alkalmából az Új emberben készített interjúban jó volt olvasnia, hogy egy ízig-vérig pedagógus miként beszél a tanárok szerepének fontosságáról, hogy mennyire nem becsülhetjük meg eléggé azokat, akikre a gyermekeink nevelését bízzuk.

Novák szerint a szülők mellett a pedagógusok jelentik a kulcsot ahhoz, hogy a gyerekeinkből milyen felnőttek válnak. Függetlenül minden európai uniós vagy egyéb forrástól és gazdasági nehézségtől, meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a pedagógusok a nekik járó anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesülhessenek Magyarországon, mondta, és ezzel rövidre is zárták a témát.

Arról is beszélt Novák, hogy milyen fogásokat találhatnak a vendégek, a szűkebb család, náluk szenteste. „Szokott lenni valamelyik karácsonyi napon halászlé, szegediek vagyunk, úgyhogy szegedi halászlé, meg túróscsusza is kerül az asztalra.”

Láthatatlanul élő családok

A téma ezután elterelődött, és az államfő azt idézte fel a következő kérdésre, hogy a kétévnyi koronavírus-járvány után jött a háború és annak minden gazdasági következménye, amelyek a magyarokat is súlyosan érintik, de reményét fejezte ki, hogy a magyar családok legalább ezen a néhány napon tudnak egymásra és a szeretet megélésére koncentrálni a családban.

Megérinti, ha nehéz helyzetben, „szinte láthatatlanul” élő magyar családokkal találkozik, vagy épp az, amikor Kárpátalján a beregszászi református templom első adventi istentiszteletén egy kismamát látott énekelni. „Abban, hogy vannak olyanok, akik a háborús helyzetben is mernek és akarnak gyermeket vállalni, egyszerre van ott a mélység, a nehézség, a fájdalom, és a reménység is, amit egy új élet hordoz” – magyarázta.

Kijevi útjáról – amely elsősorban biztonsági okokból volt sokak számára váratlan – elmondta, hogy amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívta egy rendezvényre, aminek lényege az volt, hogy az afrikai országokban éhezők számára jusson el az ukrán gabona, és ezt Magyarország is támogathatta, úgy döntött, elfogadja azt. Pachmann itt megkérdezte azt is, hogy amikor találkoztak, akkor „Zelenszkij elnök nagyon mogorván vagy csúnyán nézett önre?” Novák erre annyit mondott, egyáltalán nem.