MNB-alelnök: 26–27 százalék közötti infláció lehet decemberben, ez 2023 első negyedévében is kitarthat

Elindult a globális infláció csökkenése, az infláció túl van a csúcson, Magyarországon a jövő év végére lehet ismét egyszámjegyű a fogyasztói árak növekedési üteme. Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke mondta egy online háttérbeszélgetésen kedden. Úgy vélte, a jövő év első hónapjaiban "elhúzódó tetőzés" jellemezheti az inflációt.

Virág az MTI kérdésére közölte, az infláció decemberben még emelkedik Magyarországon, két hatás eredőjeként: az üzemanyagokra vonatkozó ársapka eltörlése 2,5 százalékpontot jelent, ennek 80 százaléka, 2 százalékpont érvényesül már a decemberi inflációs adatban, a másik hatás pedig az átárazások magas mértéke. Hozzátette, a decemberi infláció

26–27 százalék közötti tartományban alakulhat, és hasonló maradhat 2023 első negyedévében.

A jegybank alelnöke szerint a mutató érezhető csökkenése 2023 második felében következhet be. Virág Barnabás kiemelte, hogy a jegybank célzott intézkedései eredményesen mérsékelték a piaci kockázatokat, a kamatkondíciók jelenlegi szinte biztosítja az inflációs cél fenntartható elérését.

Az inflációs pálya a szeptemberi várakozásokhoz képest magasabban alakul: 2022-ben 14,5–14,7 százalék, 2023-ban 15,0–19,5 százalék lehet. Az infláció 2023 végére egyszámjegyűre mérséklődik a jegybank várakozása szerint, 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Az alelnök az előrejelzésben a legnagyobb kockázati forrásnak továbbra is az orosz-ukrán konfliktust nevezte.

Az idén a jegybank 4,5–5 százalékos GDP-növekedést vár, ezt a növekedési ütem érdemi lassulása követi 2023-ban, amikor 0,5–1,5 százalék lehet a növekedés, bár vannak más elemzők, akik az enyhe visszaesést sem tartják kizártnak. Ugyanakkor a GDP lassulásához mérten a munkaerőpiacot kisebb kilengések jellemzik majd, a munkaerőpiac helyzete stabil az MNB szerint.

Virág Barnabás ismertetése szerint bár a legtöbb előrejelzés alapján megindult a globális infláció csökkenése, a konjunktúra érdemi lassulása még most következik, ez a 2023-as évet érinti. Az MNB elemzése szerint a vállalatok jövedelmezősége érdemben emelkedett, a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre. Kedvező fejleménynek nevezte az EU-megállapodást, és a folyó fizetési mérleg javulását.

Virág Barnabás az MTI kérdésére elmondta: 2023-ban a belső keresleti tételek helyett az export lehet az, amivel a magyar gazdaság megőrizheti a növekedését, és a pozitív tartományban tarthatja. „Európában minden gazdaság azzal küzd, hogy a 2023-as évet pozitív szaldóval ki tudja hozni” – mondta. Úgy vélte,

a belső kereslet majd 2024–2025-től kapcsolódhat be újra a növekedésbe.

Arra a felvetésre, hogy terveznek-e újabb jegybanki programokat a hitelezés támogatásához, azt mondta: óvatosabban nyújtanak a bankok új hiteleket, szigorodnak a feltételek, a lakosság pedig óvatosabban vesz fel hitelt. A mostani magas inflációs közegben a legfontosabb feladat az infláció "megtörése", és a pálya csökkenő szakaszának minél gyorsabb elérése, ezt követheti minden más kérdés, így a hitelpiacok ösztönzése.