Felmérték az egyetemi hallgatók állapotát, több mint 40 százalékuk depresszióra utaló tünetekkel küzdött

A Telex szemlézte azt a felsőoktatásban tanulókat érintő, a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület által készített pszichológiai felmérést, melyet az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar vezetésével a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végeztek.

A lap azt írja, a frissen publikált, de tavaly novemberben végzett kutatásban több mint hétezer egyetemi hallgató vett részt 47 felsőoktatási intézményből, a kitöltők körülbelül 70 százaléka pedig nő volt.

A vizsgálat konklúziója az volt, hogy a magyar hallgatók valamivel több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémákkal. Az összesített adatok szerint a hallgatók jelentős része komolyabb lelki problémákkal, sokan közülük öngyilkossági gondolatokkal küzdöttek.

Több mint 40 százalékuk depresszióra utaló tünetekkel rendelkezett.

A kutatók szerint a járványhelyzet is egyértelműen hozzájárulhatott ezekhez az aggasztó eredményekhez. A Telex ki is emelt pár fontosabb eredményt a kutatásból, mi is szemlézünk párat:

• A kitöltők kevesebb mint 20 százalékára volt csak pozitív hatással a koronavírus-járvány, míg körülbelül tizedükre nem volt hatással, és 70 százalékukra pedig negatív hatással volt.
• Csaknem 29 százalékuk érzi úgy, hogy a rendelkezésére álló anyagi források nem biztosítanak stabil körülményeket egyetemi tanulmányaikhoz.
• A kitöltők 54 százaléka vállalt munkát tanulmányai mellett, 46 százalékuk pedig több mint 21 órát dolgozott hetente. Ez a leterheltség a diákokat korai kiégéssel fenyegeti.
• A karanténnal és más krízishelyzetekkel való megküzdés leggyakoribb módszere a közösségi média fokozott használata mellett az evés volt. Több esetben nőtt az online játékokra fordított idő és az alkoholfogyasztás, ennél kisebb mértékben a pornográf tartalmak fogyasztásának és a dohányzás mértékének növekedése.
• A hallgatók 37,5 százaléka egyáltalán nem végez testmozgást, kicsit több mint 26 százalékuk heti egyszer-háromszor, és csak 9,9 százalékuk heti négyszer vagy többször.
• A hallgatók alkalmazkodóképessége közepesen jó. A negatív hatások feldolgozásához elsősorban az anya, a partner és a barátok, valamint az egyetemi közegből az évfolyamtársak és az egyetemi oktatók nyújtottak segítséget.