Kikerült a makói vasútfejlesztés az uniónak benyújtott végleges közlekedésfejlesztési listáról

Elkészült és nyilvánosságra került Magyarországnak a 2021–2027-es uniós fejlesztési időszakra vonatkozó partnerségi megállapodása, operatív programjai, valamint helyreállítási és ellenállóképességi terve. Utóbbit épp most fogadta el az EB, habár a pénzt csak feltételekkel utalják. A másik, 3000 milliárdnyi befagyasztott összegnél is faragtak a programon, így a fejlesztési tervek közül kikerült a Szeged–Makó vasúti elővárosi közlekedés fejlesztése.

Van egyrészről egy közel 3 000 milliárd forintnyi tétel – mely a Magyarország számára megítélt felzárkóztatási források egyharmada –, ahol az Európai Bizottság javasolja a források befagyasztását, amíg nem teljesítjük az általunk vállalt, és a Bizottság által elvárt kötelezettségeinket. Erről még később lesz végleges szavazás az Európai Parlamentben, tehát nem biztos, hogy felfüggesztik a pénzek kifizetését, azonban erősen esélyes. Ez három operatív programot érint, összeg szerint ezek 65%-át:

  • Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz;
  • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz;
  • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz.

Ezek közül talán az első, az IKOP-Plusz az, ami Szeged szempontjából érdekes. Ugyanis míg a nyáron benyújtott programpontok között még ott volt a Szeged–Makó vasúti elővárosi közlekedés fejlesztése, vagyis a harmadik Tisza-híd vasúti részének megépítése is 2025–2028-as dátummal, addig

az új, novemberben közzétett végleges anyagba már nem került bele a makói vasút.

Nem hivatalos forrásból a Szegeder úgy tudja, hogy állítólag a megszűnő Technológiai és Ipari Minisztérium, Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériuma, valamint a kormány is vasútihíd-párti, de azt majd az idő eldönti, hogy végül belefér-e a 2021–2027-es uniós ciklusba a vasúti rész. Még ha a harmadik hídnál eleve csak a közúti részt tervezték teljesen kormányzati forrásból megépíteni egyelőre, a vasúti rész csak később épülne, ugyanis a híd közúti részével ellentétben erre már le tudnának hívni uniós forrásokat.

Jó hír viszont, hogy továbbra is benne maradt a programok között a Kiskunfélegyháza–Szeged-Rendező állomások közötti vasúti pálya felújítása, melyet a tervezet szerint 2024–2027 között szeretnének lebonyolítani 347 millió euróból, ha megkapjuk az uniós forrásokat. Erről a projektről egyébként nemrég írtunk is, miszerint épp a vége felé tart a tervezés, így akár már el is kezdődhetne a kivitelezés, mely során nem csupán 160 km/h-s vasúti pályát, de aluljárót és egy Kecskés nevű vasúti megállót is létesítenének a Szabadkai úti vasúti átjáróban. Ezen kívül Kiskundorozsma és Rendező között kétvágányúsítás is lenne.

KAPCSOLÓDÓ CIKK:

Nemcsak aluljárót, de egy teljesen új vasúti megállót is építenének Kecskésen

Még az október 7-i, pénteki közgyűlés anyagai között bukkantunk rá érdekes szövegrészekre a Kiskunfélegyháza és Szeged között felújításra váró vasúti szakaszról, melyekről bár a tervek még nem különösebben lettek nyilvánosan bemutatva, mégis ”kiszivárogtak”, mivel Szeged építési szabályzatának (SZÉSZ) módosítását igénylik.

A helyreállítási terv volt a másik, mely kapcsán a Bizottság épp a minap ugyan elfogadta a kormány által benyújtott tervezetet, a pénzt addig nem utalják, amíg további intézkedéseket nem teszünk a jogállamisági helyzet javítására, és maradéktalanul teljesíti a kormány a 17 vállalását.

Ez esetben korábban egy 6 000 milliárdos programról volt szó, azonban a Bizottsággal való tárgyalások során véglegesített, közel 600 oldalas, 2026-ig érvényes terv már csupán 2 300 milliárd forintnyi stratégiai fejlesztési projektet foglal össze. Ezek témakörét a linkre kattintva lehet böngészni, azonban a 444.hu kigyűjtött néhány lényegesebb pontot, amire pénzt szeretnénk kérni az uniótól:

  • A csomag 70%-át három programpont teszi ki: az összeg közel negyedét, 558 milliárd forintot zöld közlekedésre szánják, az egészségügyre 516 milliárdot, míg az energiarendszer zöld átállására 492 milliárdot szánnak.
  • Ebből fedeznék a tanárok béremelését: azt ígérik, hogy 2025-re elérnék a diplomás átlagkereset 80 százalékát.
  • 2025-ig notebookot adnának minden diáknak és tanárnak, ha arra igényt tart.
  • Bővítenék a háziorvosok hatáskörét.
  • Megszüntetnék a szélerőművek építésének „szükségtelen korlátozását”.
  • 2026-ig 1600 szociális lakást újítanának fel, és további 400-at építenének a 300 legszegényebb faluban.

A 444.hu cikke hozzáteszi, hogy a helyreállítási alap utalásának feltétele volt a már létrejött Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport is, melynek tagjainak listáját épp csütörtökön hozták nyilvánosságra. Azonban mint azt fentebb is írtuk, a Bizottság nem volt maradéktalanul elégedett, így legalább 3000 milliárd forintnyi uniós támogatás befagyasztását javasolta, ami nem a helyreállítási alap, hanem a fentebb említett három operatív program pénze.