Az összeszerelésre berendezkedett gazdaságunknak különösen fáj a jelenlegi helyzet

A G7 gazdasági lap írt arról a problémáról, hogy nagyon eltérően hatott az a komplex válság az európai országokra, mely az energiahordozók árának megugrásával is járt. A magas hozzáadott értékű, szolgáltatás- és tudásalapú gazdaságú országok kevésbé érzik meg a drágulást, míg a magyar gazdaságnak különösen fáj a jelenlegi helyzet.

A lap cikke felelveníti, hogy a kormány már 2010 óta az ország „újraiparosításán” dolgozik, ami a gyakorlatban alacsony hozzáadott értékű, olcsó munkaerőre alapozott összeszerelő üzemeket jelent. Az alapvetően külföldi multinacionális vállalatokra épülő magyar gazdasági modellt pedig telibe találta az energiaválság.

Ugyanis az EU tagállamainak importjában gyorsan nő az energia behozatalának aránya: míg 2020-ban a teljes behozatal értékének 7,5 százalékát költötték ezekre, 2022 első félévében már 16 százalékát. Az egyes tagállamok közti különbség nagyban függ az import GDP-arányos mennyiségétől és a többi behozott áru árváltozásától, mely Magyarországon a világon az egyik legmagasabb, 2021-ben 81 százalék volt.

Minden nyolcadik forint kifolyik

Az energiahordozók importköltségének GDP-hez viszonyított aránya az EU-ban a GDP 2,5 százalékáról 7,2 százalékra, míg Magyarország esetében 4,2 százalékról 12,6 százalékra nőtt 2020 és 2022 között, így elmondható, hogy

minden nyolcadik, a gazdaságban megtermelt forintot energiahordozók importjára kellett költeni az idei első félévben.

Az idei második negyedéves adatok óta pedig tovább romlott a helyzet a forint mélyrepülése miatt is, mely folyamatosan drágítja az importot. Mint a lap írja, az egyre drágább energiahordozók önmagukban is rontják a forintot, ez pedig visszahat az importenergia forintosított árának növekedésére. Ezért is kellett, hogy a Gazpromtól halasztott fizetést kapjunk, illetve a jegybank is ezt az ördögi kört igyekszik megtörni a devizatartalék felhasználásával.

Az összeszerelés energiaigényes

A magyar gazdaság energiahordozóknak való kitettsége magas EU-s szinten, egyrészt azért, mert az alacsony GDP-hez képest a drágulás arányaiban nagyobb idehaza, másrészt a hazai gazdaság viszonylag nagy energiaigényű összeszerelésre rendezkedett be, miközben jelentős részben importból fedezi az energiaszükségletét.

A magyar gazdaság a Bloomberg számításai szerint a legkiszolgáltatottabb Európában: egy komolyabb téli energiaválság esetén itt várható a legnagyobb, akár 5,4 százalékos GDP-csökkenés. A kormány a megújuló energiaforrásokra, az energiahatékonyságra sokáig nem fordított figyelmet, így most forint-ezermilliárdokat kell fizetni ezért. Ezen felül még a korszerűtlen, pazarló energiahasználat is növeli a számlát.

A drága energia devizakeresletet generál

A legnagyobb kihívást az okozza a drága energiahordozók megfizetésében, hogy ez folyamatos devizakeresletet generál: az egyre drágább importért egyre több euróval vagy más devizával kell fizetni. Sok országban gyorsan romlott a külkereskedelmi egyensúly, de a legfrissebb, júliusi adatok szerint Románia, Belgium és Málta mellett a magyar folyó fizetési mérleg a legrosszabb. Ráadásul nálunk ez különösen veszélyes, hiszen

emellett az államháztartási hiány is masszív.

Ez csak akkor lenne fenntartható, ha jelentős mértékű külső forrás érkezne a magyar gazdaságba. A Fitch Ratings szeptemberi elemzésében is kiemeli, nagyon kockázatos a magyar gazdaság helyzete, ha nem jut uniós forrásokhoz. A tét, hogy megismétlődik-e a 2008-as helyzet, amikor gazdasági válság és az életszínvonal nagyon jelentős csökkenése volt. A G7 cikkében a részletesebb számadatokat és grafikonokat is lehet találni ide kattintva minderről.