Szabó Bálint a budapesti rakpartra szervezett gazdatüntetést augusztus 20-ára, előtte autópályákon vonulnának

„Most a vidék jön!” – tulajdonképpen ez a mottója, vagy címe annak az „országos gazdatüntetésnek”, amelyet Szabó Bálint szervez. A Facebook-esemény összegzése alapján „augusztus 20-án vidéken az autópályákon és főútvonalakon 6 órától, Budapesten a Duna partján a belvárosi rakparton 18 órától” fognak tüntetni.

Az esemény bejegyzései között felmerül kérdésként, hogy vajon megtartják-e a tüntetést, Szabó a 168 órának adott interjújában határozottan leszögezte, hogy „felveszik a kesztyűt”. Viszont elmondta, hogy az általuk tervezett tüntetést  eredeti formájában a rendőrség nem engedélyezte, majd megemlítette, hogy

pár órával az elutasítás után a kormánypropaganda egészpályás letámadást indított ellene.

A határozat szerint egyébként traktorok Budapest közigazgatási határán belülre nem jöhetnek. A belváros és a rakpart helyett a 14. és a 6. kerület határában, a Dózsa György úton adnának két sávot, ahol csak gyalogosan vagy személyautóval lehetne tüntetni. Azonban nem állnak el a tüntetés szándékától, és úgy gondolják, hogy a tiltakozás az eredeti bejelentés szerinti formában, jogszerűen megtartható.

A szegedi független önkormányzati képviselő arról beszélt egy videójában a Telex szerint, hogy álló és mozgó tüntetést jelentettek be a rendőrség felé, amely engedélyezte is augusztus 20-ra a Dózsa György út egy részének lezárását. Úgy fogalmazott:

„Augusztus 20-án vidékről indulunk, autópályákon haladunk, Budapest fővárosában, a belvárosban a rakpartokon találkozunk.”

Szabó állítása szerint a gazdák 100 különböző helyszínről fognak gyülekezni. Hozzátette: a demonstrációt augusztus 20-tól augusztus 31-ig kívánják folytatni, a „traktorok a rakparton maradnak” később is, egy álló demonstráció részeként.

Hogy mégis miért? Mint azt korábbi cikkünkben írtuk, Szabó szerint nem egy bizonyos döntés ellen tiltakoznak, hanem az általános állapotok tarthatatlanságára kívánják felhívni a figyelmet. Úgymint

• az aszály és jégkárok elleni védelem hiányára,
• a kamarák nem megfelelő működésére, valamint
• az új rezsiszabályozás gazdálkodókra gyakorolt hatására.

A képviselő azt is megjegyezte, hogy Parragh László katával és kisvállalkozókkal kapcsolatos kijelentései lökést adtak a tünetétés gondolatának megszületéséhez.