A szárazság miatt már a Tisza sem olyan szőke, mint azt annak idején Juhász Gyula lefestette

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság számolt be egy múlt heti írásban arról, hogy a szárazságnak milyen hatása van a folyók színére, többek között a Tiszára is, amely ezért már nem is olyan szőke, mint régen.

Sok folyó névében vannak színek pl. Sárga-folyó, vagy a Tisza eredeténél Fehér- és Fekete-Tisza. Általában ezekre a vizekre jellemző is a megadott szín – írja a bejegyzés. A Tisza Magyarországon a „szőke” jelzőt kapta, ami ebben az esetben a tényleges színére utal. A folyó színét pedig a vizében lebegő homok és iszap határozza meg. De miért nem szőke, hanem kristálytiszta mostanában a Tisza vize? – teszik fel a kérdést.

A folyók színét meghatározó hordalékot az eső mossa be a hegyoldalak lejtőiről, de még a síkvidéki területekről is. A felszíni lefolyással érkező durva hordalék viszonylag hamar lerakódik, viszont a finomszemű homok, iszap és agyag az áramló vízben kavarog tovább. A tározókban (állóvízben) tud csak kiülepedni a finom üledék – magyarázzák.

Utoljára május elején volt olyan eső a Tisza vízgyűjtőjén, amelyből érdemi lefolyás keletkezett,

és ennek az árhulláma már régen elhagyta az országot. Lényegében júniustól kezdve felszín alatti víz csörgedezik a Tisza medrében. A vízfolyás medrébe kiáramló, kiszivárgó talajvíz pedig kristálytiszta, mint amilyennek egy forrásvíznek lennie kell. Ahogy ürülnek ki a talajvíz-készletek úgy csökken a Tisza és a mellékvízfolyások vízhozama is.

Ez egy nagyon lassú folyamat, mivel a kiáramlás mennyiségét, illetve sebességét az úgynevezett szivárgási tényező, valamint az utánpótlódási terület talajvízszintje és a folyó vízszintje közötti különbség határozza meg. A kiürülési folyamat akkor áll csak le, ha a talajvíz szintje a mederfenék szintje alá süllyed.

Ez a vízgyűjtő felső részén, a hegyvidéken és a dombvidéki területeken már bekövetkezett,

ezért apadnak el a források és száradnak ki a patakok – fejteti ki az OVF bejegyzése. A felszín alatti víz Magyarország területének mintegy 80%-án – a medencebeli helyzet miatt – folyamatosan és megállíthatatlanul táplálják a felszíni vizeket, így hazánkban igen fontos szerepük van. Az egyre gyakoribb szélsőséges csapadékesemények miatt a felszín alatti vizek nem tudnak úgy visszapótlódni, mint régen, ezért a csapadékvíz-gazdálkodásra történő átállás az ország teljes területén szükséges.

A Rádió 88-nak egyébként Borza Tibor, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese arról nyilatkozott, hogy a Tisza még bírja az aszályt, de szükség lenne a csapadékra. Elmondta, a vízhiány a folyó itteni szakaszán is problémát jelent, de az idei szárazságnak már tavaly is voltak előjelei. Idén viszont rendkívüli volt a csapadékhiány: az év első hét hónapjában az átlagos vízmennyiségnek csak a 60 százaléka folyt le a Tiszán, ez okozza sok helyen a folyónak és mellékágainak a rekordalacsony vízállását.