A szegedi járásban volt a legkevesebb koronavírus-áldozat Csongrád-Csanád megyében

A 444.hu megkapta a Nemzeti Népegészségügyi Központtól az adatokat arra vonatkozóan, hogy mennyien haltak meg koronavírusban az ország különböző településein a járvány kezdetétől a tavalyi év végéig. Ebben már benne van a kimagaslóan súlyos harmadik hullám és az enyhébb negyedik is.

A fertőzési adatok feldolgozásával a cikk arra jutott, hogy a 4-nél kisebb esetszámokat nem kapták meg az NNK-tól. Országosan így is majdnem 1 millió 260 ezer fertőzött szerepel a statisztikában, amely 3300-zal több, mint amennyiről tavaly december 31-én nyilvánosan beszámoltak.

A halálozási adatok esetén a 3, vagy annál kevesebbek maradtak ki a statisztikából, azaz 1600 áldozat. Az NNK indoklása szerint félő, hogy helyben beazonosíthatók lennének az érintettek.

Nyolc olyan járás van az országban, ahol százezer lakosra vetítve közel 600-an vagy annál többen haltak meg covidban. Ehhez képest Budapest északi agglomerációjában és néhány más járásban – például a pécsváradiban vagy a kapuváriban – csak 200 körül alakult ez a szám. Csongrád-Csanád megyén belül mindez:

• a szegedi járásban 359,9,
• a szentesi járásban 369,
• a mórahalmi járásban 416,1,
• a csongrádi járásban 433,8,
• a hódmezővásárhelyi járásban 464,4,
• a makói járásban 484,4,
• a kisteleki járásban 490,8.

A megyei adatok tehát egyértelműen azt mutatják, hogy Szegeden volt a legkisebb halálozás. Országos viszonylatban a nagyvárosok összevetésével nem ennyire rózsás a helyzet, hiszen a két nagy klinikai központhoz, a pécsihez és debrecenihez képest több ez a szám Szegeden:

• a debreceni járásban 310,2,
• a pécsi járásban 334,6,
• a győri járásban 337,9,
• a szegedi járásban 359,9,
• a szombathelyi járásban 385,5,
• Budapesten 406,1,
• a székesfehérvári járásban 413,5,
• a békéscsabai járásban 423,4,
• a nyíregyházi járásban 447,9,
• a miskolci járásban 458,8,
• a kecskeméti járásban 460,3.

Az adatok alapján az rajzolódott ki, hogy a magas fertőzöttség nem feltétlenül esik egybe a halálozással. Van, ahol igen, de alapvetően nem függ össze a kettő. A két adatsor, tehát a regisztrált fertőzöttek és a halálozás adatainak együttese megmutatja, hogy a regisztrált fertőzöttek hány százaléka halt bele a betegségbe. A halálozási arány a nagyobb városokat összevetve a következőképpen néz ki:

• a debreceni járásban 2,27%,
• a pécsiben 2,36%,
• a győri járásban 2,41%,
• a szegedi járásban 2,47%,
• a szombathelyiben 2,57%,
• a székesfehérváriban 2,99%,
• a kecskemétiben 3,09%,
• Budapesten 3,13%,
• a nyíregyháziban 3,19%,
• a békéscsabaiban 3,44%,
• a miskolciban 3,62%.

Ebből látható, hogy a szegedi adatok bőven a legjobb felében vannak, bár nem a legfényesebbek. A teljes cikk az adatokkal, bővebb magyarázattal és interaktív térképpel ide kattintva elérhető.