Így néz ki a súlyos aszály itthon és Európában: apadnak a folyók, hanyatlik a mezőgazdaság, a vízellátás és az energiatermelés

Lassan 1 millió hektárhoz közelít az aszálykárral érintett termőterületek nagysága Magyarországon. Nagy István agrárminiszter július végén már arról beszélt, hogy soha ilyen mértékű nem volt a bevételkiesés: a kárbecslések már 800 milliárd forint környékén járnak.

Magyarországon most először fordul elő, hogy a vízhiány nagy területen nem csupán csökkentette a terméshozamokat, hanem teljesen lenullázta őket. De az aszályt a városokban is érzik. Írtunk arról, hogy egy tanulmány szerint Szeged a legveszélyeztetettebb a század végére várható hőhullámok miatt.

1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik. Már 2021 is szárazabb volt az átlagosnál, de 2022 első hét hónapja növelte ezt a hiányt. Az ország 12 vízügyi igazgatóságából tíz területén van érvényben vízhiány elleni készültség.

Az Időkép kiposztolt két, azonos napon készült műholdképet, az egyik idénről, a másik tavalyról. Mint azt megjegyzik, szembetűnő a különbség a ma és az egy évvel ezelőtt készült műholdképek között. A kialakult aszályhelyzet nemcsak a tavak és folyók rendkívül alacsony vízállásában mutatkozik meg, de a Magyarország területét takaró növényzet kiszáradásában is:

Azonban nem csak Magyarországon van aszály. Az Európai Bizottság közleménye szerint az Európai Unió csaknem felén érvényes aszályriadó vagy valamilyen figyelmeztetés a csakapékhiány miatt. Franciaországtól Románián át Görögország déli részéig szinte mindenütt tartós vízhiány, súlyos szárazság jellemzi az elmúlt hónapok időjárását.

Franciaországban az eddigi legnagyobb aszály tombol, a falvak sokfelé ivóvíz nélkül maradtak, a kukorica 18,5%-kal kevesebb a tavalyinál, és tejből sem lesz elég télire. Németországban és Romániában a Duna vízszintje is kritikus. Spanyolországban és Portugáliában az erdőtüzek szaporodtak el a szárazság miatt.

A folyók alacsony szintje és a magasabb vízhőmérséklet egyes területeken az energiatermelést is akadályozta. A vízhiány csökkentette Olaszország vízenergia-termelését, és a vízkészletekben tárolt energiapotenciál az elmúlt néhány év szintjének körülbelül a felén ragadt. Kilenc országban, köztük Szerbiában, Montenegróban és Norvégiában csökkent a vízenergia-tározók vízszintje – írja a News.sky.com.

Az Európai Szárazságmegfigyelő Intézet (EDO) új adatai szerint Európa területének mintegy 45%-a esik legalább a második (narancssárga) riasztási fokozatba. A földterületek 15 %-a a legsúlyosabb fokozatba került, ami a termésre és a növényekre is rendkívül káros hatással van.

A termésben bekövetkező negatív változások nemcsak a nyári hónapokra lesznek hatással, hanem az egész évre kihatnak. A következő hetek előrejelzései szintén aggodalomra adnak okot, nagy áttörés nem várható.