A kecskeméti és a szegedi urológiai ellátás bezárása mellett recseg-ropog a közellátás teljes rendszere

„A kecskeméti, majd a szegedi urológiai ellátás ellehetetlenülése mellett recseg-ropog a közellátás teljes rendszere. Csendesen szűnnek meg, zárnak be meghatározatlan időre osztályok, részlegek, műtők” írja friss bejegyzésében Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára. A „Realitás” című sorozatot még 2020-ban indította a MOK, hogy bemutassa a valódi kórházi viszonyokat.

A bejegyzés témájáról már a 444.hu is írt szerda reggeli cikkükben: az egészségügyi intézmények egymás után jelentik be, hogy szakemberhiány miatt nem tudnak működtetni bizonyos osztályokat. A helyettesítés sokszor 100140 kilométerre van, az átmenetinek nevezett intézkedés pedig gyakran hónapokig vagy még tovább érvényben marad.

A bejegyzés szerint Svéd a szakemberhiány okait így foglalta össze:

  • Túlságosan széttagolt az ellátás, már a járvány előtti években is túl kevesen voltak ennyi ellátóhelyre.
  • Az erősödő magánellátás sok orvos és ápoló számára vonzó alternatíva, már a külföldi munkavállalásnál is erősebb.
  • A járvány alatt sokan megbetegedtek, tartósan kiestek a munkából vagy meghaltak.
  • Sokan felmondtak a szolgálati jogviszony bevezetése miatt.
  • Vannak szakdolgozók, akik a kötelező oltás bevezetésekor távoztak, nem elsősorban azért, mert oltásellenesek voltak, hanem mert örültek a kiskapunak a felmondási tilalom idején.
  • A hálapénz betiltása után elmaradt a beígért újraszabályozás, nem tisztázták a köz- és magánellátás átjárhatóságát, ezért sok orvos távozott, főleg a nőgyógyászatokról, ahol régebben jelentős volt a hálapénz. Svéd szerint részben ez állhat az urológiai ellátási gondok mögött is.
  • Hirtelen megváltoztatták a kata-szabályokat, ami érinti az orvosok és szakdolgozók egy részét. Sokan most megfontolják, érdemes-e megtartani másod- harmadállásukat az ügyeleten, a sürgősségin, a neonatológián vagy a mentőknél. „Ezen területeken a hírek szerint már az augusztusi beosztás elkészítése is komoly gondot okozhat” – írja Svéd, de nem hallgatja el azt sem, hogy a kata eddigi rendszere valójában a dolgozók túlhajszolását eredményezte.
  • A kata szigorítása ellehetetleníti az amúgy is küszködő otthonápolást és hospice-ellátást is.
  • A covid-járvány nem tűnt el, az egészségügyi dolgozók közül sokan most is betegek, kénytelenek otthon maradni.

Mostanra néhány ember szinte mindenhonnan hiányzik, tartalékok már nincsenek – jelentette ki a kamara titkára. „A helyzet kezelhető lenne rövid távon átvezénylésekkel, szervezéssel, a megmaradt csapattagok egy helyre terelésével, hosszabb távon pedig az ellátóhelyek összevonásával, számuk racionális csökkentésével” – vélekedett.

Svéd Tamás a szöveg utolsó szakaszában az intézményi átszervezések mellett az ápolók béremelését sürgette. „A rendszer működését mostanra elsősorban az ő elfogyásuk, hiányuk akasztja meg, az eddig lezajlott és jelenleg tervezett béremelésük pedig messze nem elegendő megtartásukhoz, létszámuk és szakmájuk presztízsének növeléséhez, utánpótlásuk biztosításához. Nélkülük pedig nem fog menni már most sem megy.”