Az eddigi legnagyobb területű szabadtéri tűz július 19-én a Hortobágyon keletkezett, ahol több mint 750 hektárnyi terület égett le. A tüzet száztíz tűzoltó huszonnyolc tűzoltó járművel, csaknem négy napon át oltotta.
A legtöbb erőt és eszközt július 21-én a Kiskunhalas melletti erdőtűznél kellett bevetni, ahol összesen negyvennyolc tűzoltójárművel majdnem száznyolcvan tűzoltó dolgozott.
A statisztikai adatokból az is kiderült, hogy a sérültek száma is duplájára nőtt az előző évhez képest. Eddig idén szabad területen keletkezett tűzesettel összefüggésben 55 ember sérült meg, és heten haltak meg.
Mint a tájékoztatón Fülep Zoltán tűzoltó ezredes, országos tűzoltósági főfelügyelő elmondta, a szabadtéri tüzek oltása rendkívül idő-, létszám- és technikaigényes. Az idei kiemelkedő eseményszámok rendkívüli módon megterhelik a tűzoltói állományt, és igénybe veszik az alkalmazott technikai felszereléseket, járműveket. Az idén már kétszer annyi tűzoltószert kellett szabadtéri tűzesetekhez riasztani, mint tavaly. A szabadtéri tűzesetek felszámolásánál a hivatásos egységek munkáját önkormányzati és önkéntes tűzoltók, valamint önkéntes mentőszervezetek is támogatják.
Az ezredes ismertette, hogy idén a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatallal együttműködve már kétszer vezettek be országos tűzgyújtási tilalmat. A legtöbb ideig Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében volt érvényben fokozottan tűzveszélyes időszak, összesen százhárom napon át, vagyis az eddig eltelt időszak felében.
A miniszterhelyettes és a tűzoltósági főfelügyelő a tények ismertetése után egyaránt azt hangsúlyozta, hogy az aszály különösen tűzveszélyes időszakában közös felelősség a természeti és épített környezet megóvása, aki viszont hanyagságból vagy szándékosan kárt okoz, az óriási értékek pusztításáért felelős. Végezetül a miniszterhelyettes megköszönte a tűzoltók és a társzervek munkáját.