Rájött a kormány, hogy több képzett munkavállaló kéne, enyhítenének az egyetemi felvételi követelményeken

Jelentősen átalakítaná a kormány a felsőoktatási jelentkezési rendszert – értesült a Jelen. A lap megbízhatónak nevezett információi szerint Csák János kulturális és innovációs miniszter már elkészíttette azt a tervezetet, amely sok tekintetben visszatérést jelent a 2010 előtti időszak szabályozásához.

A lap szerint ennek volt már előszele, ugyanis az MNB legfrissebb versenyképességi jelentése kitér arra, hogy az elmúlt 7-8 évben Magyarországon a munkaerőpiac eljutott a növekedésének maximumáig.

A további bővülést a képzettség alacsony szintje gátolja.

A növekedéshez sokkal több magas hozzáadott értékű munkahelynek kellene létesülnie, de ennek az előfeltétele az, hogy többen kerüljenek a felsőoktatásba és többen diplomázzanak, mint az elmúlt években.

A jelentés részletesen taglalja, hogy 70 ezerről 100–110 ezerre kellene emelni a felvett hallgatók számát, illetve 50-ről 70 ezerre a végzettséget szerzőkét. Ugyanis Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke több mint 75 százalékkal magasabb a többi visegrádi ország átlagánál, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyik legalacsonyabb az uniós országok között.

A koronavírusig tartó európai konjunktúra egy ideig elfedte a rossz döntések következményeit,

Az egyik ilyen abból adódik, hogy 2016-tól bevezették az emelt szintű érettségit, mint alapkövetelményt a felvételihez. Ezzel rengeteg olyan fiataltól vágták el a felsőoktatásba lépést, akik nem a legjobb színvonalú középiskolákba jártak, illetve akiknek a szülei nem tudták finanszírozni az emelt szint teljesítéséhez szükséges magántanárt.

Ugyanakkor drámai csökkenést akadályozott meg a kormány azzal, hogy végül nem léptette életbe a nyelvvizsgát, mint a felsőoktatásba lépés kötelező feltételét.

Az egymást követő Orbán-kormányok alatt 140 ezerről 99 ezerre esett a jelentkezők, valamint  98 ezerről 73 ezerre a felvettek száma.

Ezt csak kis részben magyarázza a demográfiai csökkenés, az esés mögött oktatáspolitikai megfontolások – munkaalapú társadalom, összeszerelő ország – álltak. A fényt a kormány felé nem az MNB-jelentés gyújtotta meg, hanem az államnak vált érdekévé a modellváltó egyetemek miatt. Ugyanis azon intézmények, melyek a szerződéskötéskor nem jól lőtték be, hány elsős hallgatóval indulnak, komoly finanszírozási nehézségek elé néznek.

Ugyanakkor az egyetemek jogot kapnának arra, hogy mit írnak még elő, mit honorálnak extra pontokkal (például szakmai gyakorlatot), vagy melyik érettségi tárgyakat veszik figyelembe. Így maximum 400 pontot lehetne hozni az érettségivel, 100 pontot az egyetem a saját követelményei alapján adhatna.

A lap megkereste az ügyben Csák János tárcáját, de kérdéseikre nem válaszoltak. Figyelemreméltó ugyanakkor a cikk szerint, hogy Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora az InfoRádiónak a múlt héten már pedzegette, hogy a megfelelő fórumok elé kívánják vinni a felvételi rendszer megváltoztatásának ügyét.