Feszít a munkaerőhiány, egyre több távol-keleti és környékbeli külföldit alkalmaznak a cégek

A hazai munkaerőpiacról mintegy 100 ezer munkavállaló hiányzik jelenleg. A szakemberhiány gazdasági növekedést gátló hatása már a 2010-es évek közepétől érezhető, így a hazai foglalkoztatók fokozatosan elkezdtek nyitni a külföldi munkavállalók felé. Észak- és Dél-Alföldön főként az élelmiszer, nehéz- és autóipar területén, szakképzett és betanított munkásokból van óriási hiány.

Az idei első félév végére Magyarországon a foglalkoztatás megközelítette a 4,7 millió főt, ami közel 74%-os arányt, gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent, legalábbis a statisztikai adatok szerint. Ezzel párhuzamosan pedig a munkanélküliség rekordalacsony szintre, 3,5%-ra süllyedt. A cégek munkaerőigényét érzékletesen szemlélteti, hogy az egyik legnagyobb hazai álláskereső portál saját adatai szerint idén májusban a rendszerükben 26 ezer álláshirdetés szerepelt, míg ugyanebben az időszakban két évvel ezelőtt ez a szám csupán 10 ezer volt.

Az Észak- és Dél-Alföldön is tapasztalható a súlyos munkaerőhiány

Az Észak- és Dél-Alföld munkaerőpiacáról elmondható, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot átmenetileg jelentős mértékben megsínylette, ezzel pedig együtt járt a munkanélküliségi ráta ideiglenes megugrása is. 2021 második felére azonban a munkaerőpiaci helyzet szinte teljesen visszarendeződött a pandémia előtti szintre, mára pedig újból megjelent a munkaerőhiány a térségben is – amit tovább súlyosbított az idén februárban kirobbant ukrajnai háború.

A régióra jellemző a nehézipar túlsúlya, így számos autóipari, elektronikai ipari, fémipari és műanyagipari gyártóvállalat üzemel a térségben, mellettük azonban megtalálhatók az élelmiszeriparban, papíriparban és építőiparban tevékenykedő cégek is. Ez a térség is megsínyli azonban az egyre súlyosabb munkaerőhiányt: a foglalkoztatók elsősorban az élelmiszer- és nehéziparban, valamint az autóiparban keresnek képzett szakmunkásokat, illetve betanított fizikai dolgozókra is nagy szükség lenne.

Kettőből hatvan százalék néhány év alatt

„Saját tapasztalataink alapján látjuk, hogy az elmúlt évek során a hazai vállalatok egyre nyitottabbá váltak a külföldi munkaerő foglalkoztatása iránt. Míg 2015-ben a WHC kölcsönzött munkaerejének csupán 2%-a származott külföldről, ez az arány azóta meredeken emelkedett, és idénre már megközelítette a 60%-ot” – hívta fel a figyelmet Berta Péter, az észak- és dél-alföldi régióban Szegeden, Kecskeméten és Debrecenben is helyi irodát működtető WHC Csoport ügyvezetője.

A külföldiek lelkiismeretesen, motiváltan végzik a munkájukat, körükben alacsonyabb a fluktuáció. A gyártó vállalatok esetében munkájukkal biztosítható a kapacitások tervezhetősége és a vevői igények stabil kiszolgálása. Emellett a magyarok számára a külföldi dolgozók jelenléte többnyire érezhetően kevesebb terhelést és túlóraigényt jelent.

Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia

Ukrán nemzetiségűek 2014 óta érkezhetnek könnyített feltételekkel Magyarországra dolgozni – több területen már akkoriban érezhető volt a munkaerőhiány gazdasági növekedést gátló hatása.

Tavaly július óta egy kormányrendelet szabályai alapján immár tizenegy nem EU-tagországból, azaz harmadik országból is érkezhetnek könnyített feltételekkel munkavállalók Magyarországra. A WHC Csoport Szerbia és Ukrajna mellett további kilenc harmadik ország, Belarusz, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Montenegró és Vietnám munkaerő-kínálatát tudja hiányszakmákban partnereinek kölcsönözni.

A HR-szolgáltató szegedi irodája évek óta foglalkoztat szerb munkavállalókat, elsősorban az autóiparban és a nehéziparban – tapasztalataik alapján ugyanezekben a szektorokban van a legnagyobb szükség a harmadik országból érkező munkavállalókra. A leggyakoribb pozíciók, melyekben ezek a munkavállalók elhelyezkedhetnek, az az operátor, a szerelő, valamint a fizikai erőt igénylő munkakörök, mint például öntő, vulkanizáló.