Szijjártó szerint tárgyalunk 700 millió plusz köbméter földgáz gyors beszerzéséről más helyekről

A kormányzat az ország energiabiztonságának erősítése érdekében tárgyalásokat folytat, hogy a hosszútávú szerződésekben szereplő mennyiségeken felül 700 millió köbméternyi plusz földgázt szerezzen be – jelentette be Szijjártó Péter pénteken Budapesten.

Az erről szóló tárgyalások keleti és nyugati irányban is folynak; ezek eredményéről reményei szerint a jövő hét második felében tud bővebb tájékoztatást nyújtani – közölte a külgazdasági és külügyminiszter azon a sajtótájékoztatón, amelyet Gebran Bassillal, a libanoni keresztény Szabad Hazafias Mozgalom párt elnökével közösen tartott.

A lehető legnagyobb mennyiségű földgázt kell betárolnunk

A miniszter elmondta, hogy békeidőben a globális energiapiac a kínálat és a kereslet mentén működik: lehet gázt venni a szabadpiacon és hosszútávú szerződések alapján is. Felidézte, hogy tavaly és tavaly előtt a piaci szereplők megpróbálták őt lebeszélni a hosszútávú szerződésről, mert úgy ítélték meg, hogy anélkül is biztosítható a gázellátás. Ám mindig kitartott amellett, hogy az ország energiabiztonsága stratégiai, nemzetbiztonsági kérdés, ezért a Gazprommal és a Shellel is kötöttek hosszútávú gázvásárlási szerződést – mondta.

„Ha ezt nem kötöttük volna meg, akkor most az ország hatalmas nagy bajban lenne, mert háborús időszakban az európai földgázpiac spotpiaci része kiszáradt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a hosszútávú szerződéseknek köszönhetően az ország energiaellátása biztos lábakon áll. Kifejtette, ugyanakkor a háború miatt fel kell készülni a nyugat-európai ellátási zavarokra és korlátozásokra, vagyis „a lehető legnagyobb mennyiségű földgázt kell betárolnunk”. Ezért döntöttek úgy, hogy a hosszútávú szerződéseken rögzített mennyiségen felül vesz földgázt az ország.

A déli útvonal a legkiszámíthatóbb Szijjártó Péter szerint

Hangsúlyozta: azt tapasztalták, hogy a Gazprom eddig megbízhatóan szállított és látszik, hogy a déli útvonal a legkiszámíthatóbb. Emlékeztetett arra: amikor a Török Áramlathoz kapcsolódó magyar infrastruktúrát megépítették, mindenki ennek ellenkezőjére próbálta rászorítani Magyarországot. Ám, ha ez nem épült volna meg, óriási bajban lennénk – közölte.

Elmondta, pénteken a Magyarországra érkezett 32,6 millió köbméter fölgáz fele, 16,3 millió köbméter a déli útvonalon jött be. Vagyis az orosz gáz legnagyobb része délről érkezik, miközben nyugati irányból csak az egyharmadát tudjuk megkapni a szerződött mennyiségnek – ismertette. Ezért a plusz gáz szállításáról szóló tárgyalások során arról is egyeztetnek, hogy a nyugatra nominált mennyiségeket inkább délről kaphassa meg az ország.

Mi van akkor, ha Moszkva elzárja a csapokat?

Közben a G7 nevű portálon megjelent egy cikk, melyben Miklós László mérnök-közgazdász (korábban az MVM felügyelőbizottsági elnöke, illetve az FGSZ igazgatóságának tagja) arról írt, hogy mi a helyzet, ha Moszkva elzárja a gázcsapokat. Mint írja, az orosz energiafüggőség nem magyar vagy regionális közép-kelet-európai probléma, hanem az egész EU-t érintő ügy, amelyről korábban azt gondoltuk, hogy menedzselhető, mert a függőség kölcsönös.

Az Ukrajna ellen indított 2014-es invázió azonban derékba törte a korábbi terveket, és a 2021-es júliusi tanácsülésen az EU-orosz kapcsolatoknak már a korábbi szankciókat is tartalmazó szűkített kereteit lehetett megerősíteni. A februári Ukrajna elleni orosz támadás miatt több lépcsőben újabb, a korábbiaknál lényegesen erősebb gazdasági hatású szankciós csomagokat fogadott el az Európai Tanács.

Az Orbán-kormány sokat beszélt, de keveset tett földgázügyekben

A cikkben megemlítik, hogy Szijjártó Péter a miniszteri meghallgatása során azt állította, hogy a Fidesz-KDNP 2010-es kormányra kerülése óta mindent megtett az energiabeszerzés diverzifikálása érdekében. Ezt azzal támasztotta alá, hogy ma már a hét szomszédos ország közül hattal van összeköttetés a földgázellátásban.

Ez számszakilag tény, de a határkeresztező vezetékek közül mindössze egy vezetékhez, a Déli Áramlat helyett megvalósult Török Áramlatnak a hazai szállítórendszerhez kapcsolásához, a magyar-szerb határkeresztező vezetékhez van köze az Orbán-kormánynak. Az európai földgázszállító hálózat összekapcsoltságának erőteljes fejlesztése a régióban is teljesen új helyzetet eredményezett az ellátás és a kereskedelem tekintetében.

Nem igaz az, hogy csak a Gazpromtól lehet földgázt venni, egyoldalú az energiafüggőségünk, és ki vagyunk szolgáltatva Oroszországnak.

Megszűnt az a korábbi helyzet, amikor az orosz gázt minden országba egy csövön szállította a Gazprom, ez tényleges egyoldalú függőséget jelentett. A határkeresztező vezetékek eredményeként létrejött hálózategyesítés nyomán már az egész EU minősül egy piactérnek, ahol sok szereplő van jelen, élénk adás-vétel zajlik, és nem csak a tőzsdén.

Ha egy szegedi kereskedő Romániából vesz gázt, az orosz molekula lesz, nem román

A földgázt nem úgy szállítják, mint a darabárut, hogy „háztól házig” teljesítik a kereskedelmi ügyleteket. Úgy kell elképzelni a gázszállítást, mint egy lufit, ahol néhány ponton van betáplálás, és nagyon sok helyen van kiadás a rendszerből. Mindig a kijárathoz legközelebbi molekula távozik a rendszerből, és nem a kereskedelmi ügylet következtében a betáplálási ponton belépő molekula.

Ha egy szegedi kereskedő Romániából vesz gázt és eladja egy győri vállalkozásnak, akkor a vevő bizonyosan a HAG vezetéken beérkező – valószínűleg orosz – gázt fog vételezni, és nem román eredetű molekulát. Következésképpen, ha egy hazai vállalkozás norvég gázt vásárol a német piacon, az áramlási viszonyok miatt akkor is orosz molekula fog beérkezni.

Minden másképpen van, mint régen – akár öt éve – volt. Lehet érveket mondani arra, hogy érdemes a Gazprommal hosszú távú szerződést kötni, de ez nem jelent egyoldalú függőséget és kiszolgáltatottságot. Nincs olyan, hogy olcsó gáz, különösen a gázpiaci fundamentális változásokat figyelembe véve – írja Miklós László.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy nem is olyan jó az új Gazprom-szerződés, ahogy azt Szijjártó Péter állítja, aki szerint megteremtettük annak lehetőségét, hogy a világpiaci ármozgásoktól függetlenül a magyar fogyasztók számára a gáz ára ne növekedjen. Továbbra is meg tudjuk tartani a rezsicsökkentés vívmányait.

Szijjártó aktivitása az orosz gázbeszerzési ügyekben szokatlan

A külügyminiszternek az orosz gázbeszerzési ügyben mutatott elmúlt évekbeli aktivitása is több mint szokatlan és indokolatlan a szerző szerint. Nemcsak feleslegesen teszi ki magát és országát a szoros orosz kapcsolatok következményeinek, hanem akadályozza az MVM-et is a normális üzletszerű működésben.

Nem a kormányok, hanem vállalkozások kereskednek.

A Gazprom magatartása miatt kialakult válságos helyzetben minden tagállamban megnő a kormányzati beavatkozások szerepe, de nem mindegy, hogy mit tesznek.

Azt nem tudni, hogy a magyar kormány megkötötte-e a szomszédos tagállamokkal a rendelet szerinti válsághelyzeti megállapodásokat, amelynek egyik fontos eleme, hogy a lakossági energiát mindenképpen biztosítani kell akár annak árán is, hogy a nem lakossági fogyasztókat korlátozzák annak érdekében, hogy a szomszédos tagállamban a lakosság ne szenvedjen az elkerülhetetlennél nagyobb hátrányt.

Azt viszont tudjuk, hogy az energia vészhelyzetre hivatkozva a kormány kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra. Ez lényegében betarthatatlan, és nincs is semmi értelme. Hacsak az nem, hogy megakadályozza az Ukrajnába irányuló földgázszállítást.