Mint a lap írja, az érintett ágazatok közül 2021-ben a legnagyobb nyeresége a bankszektornak (555 milliárd forint) , az energiacégeknek (MOL (550 milliárd forint) és bioüzemanyag gyártók (60 milliárd forint) és a kiskereskedelmi ágazatnak (290 milliárd forint) volt. Ezekre a tervezet szerint rendre 250, 300, 60 milliárd forint extra adó fog jutni 2022-ben, majd 2023-ban még ennél is nagyobb.
Vagyis a három vizsgált ágazaton belül ezen adók súlya a nyereséghez képest 50–58–18 százalék lesz. Más ágazatokon belül szintén magas lesz ezen adók súlya, a biztosítási ágazaton belül 63, a kiskereskedelmi láncoknál 40, a bioenergia ágazaton belül pedig 71 százalék lesz az
egyébként nem a nyereségre, hanem a bevételre kivetett extraprofitadó aránya.
A helyzet azonban ennél is rosszabb, mivel az egyes ágazatok szereplőire több olyan költség is vár a következő időben, amelyet a profitból tudnak kigazdálkodni. A GKI emiatt úgy látja: aligha várható, hogy a megadóztatott vállalkozások nem hárítják át az adókat a fogyasztókra.
Az egyszerűen áthárítható adók összege – beleértve a szintén megadóztatott gyógyszerforgalmazókat és a légitársaságokat – 475 milliárd forint a GKI becslése szerint. A 2022-re 29 ezer milliárd forintra becsült vásárolt fogyasztás alapján a fogyasztói árindex 1,6 százalékpontos növekedése várható, csupán az extraprofitadó miatt – írja elemzésében a gazdaságkutató, amely szerint a kormány ezzel megint csak tovább gerjeszti az inflációt.