Az Európai Bizottságra fogja a béremelés elmaradását a kormány a pedagógusoknál, az egészségügyiseknél sincs betervezve bérrendezés
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által kezdeményezett szerdai sztrájkbizottsági egyeztetésen Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral tárgyaltak a szakszervezetek képviselői. Az Orbán-kormány szerint az Európai Bizottság miatt nem lehet emelni a tanárok bérét.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a Népszavának elmondta, a kormány a pedagógusok béremelését és más oktatási projekteket is uniós pénzből szeretne finanszírozni, de az államtitkár arra panaszkodott, hogy az Európai Bizottság „akadályozza” a folyamatot azzal, hogy nem fogadja el a kormány által benyújtott projekt-tervezeteket.
A PDSZ felmérésére már 155 bejelentés érkezett kollégáktól, akik letétbe helyezték felmondásukat – fogalmazott Nagy Erzsébet. A lapnak elárulta, az egyeztetésen rákérdeztek arra is, hogy a 2023-as költségvetési tervezetben miért nem jelenik meg a korábban megígért, további 10 százalékos bér- vagy pótlékemelés fedezete, mire Maruzsa Zoltán válasza állítólag az volt, hogy azt majd költségvetési tartalékokból fogják finanszírozni.
Ez utóbbiról egy másik cikkben ír a Népszava. Mint megjegyzik, kiszúrhatták az orvosok és a tanárok szemét, ugyanis címzetten nincs nyoma a szakdolgozók további bérrendezéséhez és az orvosoknak már megígért újabb tíz százalékos bértöbblethez szükséges forrásoknak a jövő évi költségvetési törvénytervezetben.
Ami különösen érdekes, hogy az egészségügyi kiadások 4 százalékkal emelkednek ugyan a tervezet szerint, viszont ez a kormányzati tervekben szereplő, mintegy 5 százalékos inflációval számolva is egyértelmű reálérték-csökkenést jelent. „Stratégiai hiba lenne, ha elmaradna a szakdolgozók béremelése” – mondta a lapnak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. „A szakemberhiány minden ágazatban bérnövekedést indít el, ha most erre nálunk nem kerül sor, úgy az további dolgozók elvesztésével jár majd” – tette hozzá.
A költségvetés tervezete a pedagógusok számára sem ad okot örömre, bár látszólag 9 százalékkal növekedhetnek az oktatásra fordított kiadások. A költségvetési javaslat 5,2 százalékos inflációval számol, de gazdasági szakemberek szerint tartósan 10 százalék körüli is lehet a pénzromlás, ez pedig így csupán a mostani állapotok szinten tartásához elegendő. Százalékarányosan egyértelműen csökkennek az oktatásra fordított kiadások: a teljes 2022-es büdzsé 8,6 százalékát fordították oktatásra, a 2023-as előirányzatnak pedig a 8,1 százalékát.
Továbbá a költségvetési javaslatban még mindig a 2014-es minimálbérnek megfelelő 101 500 forintban határozták meg a pedagógusbérek számítási alapját, ami azt mutatja, hogy érdemi bérrendezéssel továbbra sem számol a kormány ezen a területen. Nincs nyoma az előirányzatban annak a 10 százalékos pótlékemelésnek sem, amit a kormány a választások előtt megígért.